Egy dologban egyetértenek a nemzetközi sajtó munkatársai, akik a budapesti olimpiai pályázat visszavonásáról tudósítanak: az újabb jelentkező elvesztése óriási presztízsveszteség a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak (NOB). Ugyanakkor a magyarok szempontjából talán a Los Angeles Times fogalmaz a legnyersebben: Budapest visszalépésének várhatóan nem lesz számottevő hatása a 2024-es rendezésre kiírt pályázat kimenetelére.

Más szóval - szemben a hazai kormányzati propagandával, amely szerint volt esélye a győzelemre a magyar fővárosnak - az amerikai városban úgy látták, hogy ennek a meccsnek az esélyese a kezdetektől fogva Los Angeles és Párizs volt.

Kapcsolódó

Elhulló őszi legyek

Budapest visszalépése ugyanakkor újabb hatalmas blamázs a NOB-nak, amely az elmúlt években küszködik azzal, hogy vendéglátó várost találjon a rendezvényeihez. Az AP emlékeztet arra, hogy a 2022-es téli és a 2024-es nyári játékok rendezésétől immáron összesen hét város lépett vissza. (Az előbbitől Stockholm, Oslo és Krakkó, az utóbbitól Boston, Hamburg, Róma és Budapest.)

Ez már túl megy azon, amiről azt gondolhatnák, hogy rossz passzban van az olimpiai mozgalom - fejtegette az LA Timesnak Jules Boykoff, az oregoni Pacific University politológus professzora, az olimpiák ügyének szakértője. Budapest kiesése beleillik egy trendbe, amely arról szól, hogy a rendezésre pályázó városok úgy hullanak, mint az őszi legyek.

Nem jött be a varázslat

A magyar főváros, amelynek két óriási világvárossal kellett felvennie a versenyt, a boldog békeidőkre emlékeztető sármjával és a versenyek helyszíneinek koncentrált elrendezésével próbálta maga mellé állítani NOB tagjait, akik a rendezésről szavaznak. A mostani bukás arra utal, hogy nincs olyan varázslat, amellyel ki lehetne cselezni az igazán nagy metropoliszokat egy olimpiai pályázaton.

A Los Angeles-i és a párizsi szervezők azt állítják, hogy meg tudják szervezni a 17 napos nyári játékokat vállalt költségkeretükön belül, mert fel tudják használni meglévő stadionjaikat és más versenyhelyszíneiket. Az amerikai város vezetése különösen magabiztos. Szerintük vissza tudják hozni az 5,3 milliárd dollárra becsült költségeket a közvetítési jogok eladásából, vállalati támogatások értékesítéséből és a jegyeladásból.

Rémes előjelek

Miután a legutóbbi két rendezőnél súlyos pénzügyi nehézségek merültek fel - 2014-ben a téli játékok az oroszországi Szocsiban, a 2016-os nyári olimpia a brazíliai Rio de Janeiróban volt -, Budapest kihátrálása meg fogja erősíteni a NOB tagjaiban azt az érzést, hogy nem kéne közepes méretű városokra bízni az olimpiák vendégül látását - véli Boykoff.

Emellett mostantól minden egyes jelentkező esetén azzal kell számolniuk, hogy akad olyan civil csoport, amely népszavazást akar kiíratni a rendezésről.

A Boston Magazine - amely Oh, odanézzenek, még egy város visszalépett az olimpiától címmel írt a budapesti fejleményekről - emlékeztet rá, hogy a NOB-ot rettenetesen meglepte és megrázta tavaly a bostoni olimpiával szemben kibontakozott ellenállás. Még soha azelőtt nem találkoztak ilyen szervezettséggel, és az amerikai város olimpiaellenes mozgalmának kezdeményezői segítették a hamburgi és a budapesti referendum szervezőit is.

Politikai tőke

Robert Livingstone, aki a torontói GamesBids.com internetes oldalon követi nyomon az olimpiai pályázati procedúrákat, nemrégiben Budapesten járt, ahol szembesült azzal - amit itt mindenki tud -, hogy a népszavazási aláírásgyűjtést kezdeményező Momentum mozgalom politikai tőkét is kovácsolt az akcióból.

Ami Magyarországon megtörtént, az mostantól megtörténhet bárhol másutt is - vonta le a következtetést. Az olimpia ügye nagy politikai nyilvánosságot kínál mindazoknak, akik erre építve akarják meghatározni a politikai közbeszédet. A NOB-nak immáron nem csupán a tisztán civil ellenállással kell számolnia, hanem azzal is, hogy akadnak olyan szerveztek, amelyek politikai előnyökre bazíroznak a rendezéssel szembeni fellépésükkel.