Az IMF a legfrissebb Világgazdasági kilátások (WEO) elemzésében kissé javított a világgazdaság növekedési prognózisán az előző, áprilisban kiadotthoz képest: 0,1 százalékponttal nagyobb ütemben, idén 3,6, jövőre 3,7 százalékkal bővülhet. Ehhez a fejlett gazdaságok idén - 0,2 százalékponttal nagyobb - 2,2, jövőre 2 százalékos növekedéssel, míg a fejlődő és feltörekvő piacok idén 4,6, utóbbi 4,9 százalékos ütemmel járulhatnak hozzá. Utóbbi térség az áprilisi prognózishoz képest szintén 0,1 százalékponttal nagyobb ütemet érhet el mindkét évben.

Az IMF szerint a 2017 első felében látott globális növekedés erősebb volt a vártnál, a fellendülés is szélesebb alapokon nyugszik - az eurózóna, Japán, Kanada, feltörekvő Ázsia, feltörekvő Európa és Oroszország teljesítményének köszönhetően - és így ellensúlyozza is az USA és az Egyesült Királyság visszahúzó hatását. Az utóbbi két gazdaságnál az IMF lefelé módosította az előrejelzését.

Kapcsolódó

Az Egyesült Királyságban idén az áprilisi előrejelzésnél 0,3 százalékponttal alacsonyabb, 1,7 százalékos növekedést, jövőre - az áprilisival megegyezően - 1,5 százalékos bővülést vár. Az USA esetében az idei prognózist 0,1, a jövő évit 0,2 százalékponttal rontotta az IMF az áprilisihoz képest, így az amerikai gazdaság 2017-ben 2,2, 2018-ban 2,3 százalékkal nőhet. (Az USA esetében a korábbi pozitívabb kilátásokat az adócsökkentések által vezérelt költségvetési stimulusra alapozta az IMF.)

Maurice Obstfeld, az IMF kutatási igazgatója szerint a 2017-es felfelé módosítások nagy része a fejlett gazdaságok pozitívabb kilátásainak, míg a 2018-as pozitív felülvizsgálati eredmények a fejlődő és feltörekvő piacok ebben játszott relatíve nagyobb szerepének tudható be.

A feltörekvő Európa sokkal jobban teljesít

Az IMF így felfelé módosította a fejlődő és feltörekvő piacok növekedési kilátásait 0,1 százalékponttal. Kína esetében például a Valutaalap erre az évre 6,8, jövőre 5,6 százalékos növekedést vár, ami 0,2, illetve 0,3 százalékpontos javítást jelent az áprilisi előrejelzéshez képest.

A feltörekvő és fejlődő európai gazdaságok idei kilátásait viszont jelentősen, 1,5 százalékponttal 4,5 százalékra emelték, a jövő évit pedig 0,2 százalékponttal, 3,5 százalékra.

... és Magyarország is

Ezen belül a magyar gazdaság is jobban növekedhet, mint azt az áprilisi prognózisban jelezte az nemzetközi intézmény. Ez azt jelenti, hogy 2017-re az áprilisi 2,9 százalékos szintet 3,2-re, míg a jövő évre várt 3 százalékot 3,4-re emelték. Az infláció esetében csak a jövő évi ütemet vette vissza a Valutaalap 0,1 százalékponttal, így a legfrissebb prognózis szerint idén 2,5, jövőre 3,2 százalékos lehet a pénzromlás üteme a magyar gazdaságban.

A magyar kormány hivatalosan továbbra is 4,1 százalékos GDP-növekedéssel számol 2017 egészére, majd jövőre 4,3 százalékot vár. Az MNB ennél konzervatívabb: a jegybank szakértői szerint az idei 3,6 százalékot 2018-ban 3,7 százalékos növekedési ütem követheti.

Reagált az NGM

A magyar gazdaság teljesítményét a nemzetközi szervezetek, a befektetők és a hitelminősítők is elismerik. A magyar kormány várakozása, hogy a versenyképesség erősítésén, a jövedelmek növelésén és az adók csökkentésén alapuló új növekedési modell tartósan felzárkózó gazdasághoz vezet. Így további felminősítésekre, javuló elemzői várakozásokra, illetve csökkenő kötvényhozamokra és országkockázati felárakra számítunk - írta közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium. A Nemzetközi Valutaalap október 13-15. között tartja őszi közgyűlését Washingtonban, a magyar delegációt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter vezeti.

A románok mindenkit leköröznek a régióban

A visegrádi országok között idén a magyar lesz a leggyengébb növekedési adat a 3,2 százalékos bővüléssel, 2018-ban viszont a cseh és a lengyel gazdaság is lassabb ütemet érhet el a magyarnál az IMF szerint. Románia viszont a fejlődő és feltörekvő európai régiós gazdaságokat mind lekörözi, idén ugyanis 5,5, jövőre 4,4 százalékos ütemet érhet el.

Jó, jó, de azért...

Bár az alapkilátások javulnak, a növekedés még mindig gyenge sok országban, az infláció a legtöbb fejlett gazdaságban a cél alatt van - hívja fel a figyelmet a Valutaalap. A világos jegybanki kommunikáció és a monetáris politikák normalizálása - ahol és amikor szükséges - továbbra is létfontosságú - hangsúlyozza a szervezet közgazdászai A nyersanyag-exportőröket keményen érinti a bevételeik jelentős visszaesése. Míg a rövid távú kockázatok nagyjából kiegyensúlyozottak, addig a középtávúak még mindig inkább lefelé mutatóak.

A globális gazdaság ciklikus fellendülése kedvező lehetőséget biztosít ahhoz, hogy a potenciális növekedést növelni lehessen, miközben ennek előnyeiből szélesebb körök részesülhetnek és a lefelé mutató kockázatokkal szembeni ellenállóképességen javítani lehessen.

Az IMF kutatási vezetője szerint bár a kibocsátás a fejlett gazdaságokban megközelíti a potenciálist, a nominális és a reálbér-növekedés továbbra is alacsony. Ez a lomha emelkedés olyan többéves időszakot követ, amikor a medián reáljövedelmek növekedése sokkal lassabb volt, mint a felső rétegeké, illetve stagnált. A növekedés  motorjai - beleértve a technológiai fejlődést és a kereskedelmet - egyenetlenül húzzák a gazdaságot. Márpedig a magasabb jövedelmek és a jövedelmi egyenlőtlenség növekedése nagyban hozzájárult a politikai kirekesztés érzéséhez és a globalizációval szembeni szkepticizmus növekedéséhez, kockáztatva ezzel a fellendülést - mutatott rá Obstfeld.

Maradt még tennivaló

Továbbá több globális probléma is van, ami multilaterális és koordinált megoldást igényel. Ezek között a Valutaalap szakértője olyanokat említ, mint

  • a globális kereskedelmi rendszer erősítése,
  • a pénzügyi szabályozás javítása,
  • a globális pénzügyi biztonsági háló erősítése,
  • a nemzetközi adóelkerülések visszaszorítása, valamint
  • az éhezés és a fertőző betegségek elleni küzdelem.

A nemzetközi intézmény emellett hasonlóan életbevágónak gondolja az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését is, mielőtt visszafordíthatatlan károkat okoznak, illetve a szegényebb országoknak nyújtott segítséget abban, hogy alkalmazkodni tudjanak a klímaváltozáshoz.

(Fotó: Shutterstock)