Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport vezetője fellázadt Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen, és úgy tűnik, ép bőrrel megúszta a dolgot – egyelőre legalábbis.

Sokan látják úgy, hogy maga a puccskísérlet és az a tény, hogy végül Alekszandr Lukasenka belarusz elnök közbenjárása állította meg a zsoldosok menetelését Moszkva felé, egyértelműen gyengítette Putyint és a Kremlt. Mások azonban azt gondolják, a Wagner-vezér még mindig komoly veszélyben van, csak idő kérdése az egész.

A Kreml válogatott módszerekkel szabadul meg a rezsim ellenségeitől. Kezdetben az utcán, a liftben vagy erdőben ölték meg azokat, akik az orosz rendszert vagy egyenesen Putyint bírálták. Ezt követték a megmérgezések, az utóbbi években pedig látványosan sokan zuhantak ki magas épületek ablakaiból.

Egy másik módszer pedig, amelyet szintén gyakran alkalmaznak, a bebörtönzés. Ez történt például Alekszej Navalnij ellenzéki politikussal és Vlagyimir Kara-Murza ellenzéki aktivistával is, miután mindketten átestek egy – utóbbi több – mérgezési kísérleten is.

Általános politikai okokból jelenleg 141 fő van börtönben, több mint háromszor annyi, mint 2018-ban – ekkor ugyanis még 46 fő volt ezt a szám. A politikai foglyok közül a Memorial jogvédő csoport szerint legalább 48-an háborúellenes fellépés miatt kerültek börtönbe

– nyilatkozta a Napi.hu-nak Seremet Sándor, az Eurázsia Központ szakértője, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) vezető kutatója, a Memorial rendszeresen közzétett politikai bebörtönzéseket vizsgáló elemzéseire hivatkozva.

A Memorial adataihoz annyit mindenképp érdemes még hozzáfűzni, hogy a szervezet jelentéseiben rendszerint két csoportra bontja a politikai foglyokat: számon tartja azokat, akiket általános politikai okokból börtönöztek be, és külön azokat is, akiket vallási okokból. A két csoport összlétszáma a 2018-as 183 főről 2023 áprilisára 551 főre ugrott.

Oroszország, börtönország

Oroszországban az elmúlt egy évtized alatt jócskán visszaesett a bebörtönzöttek száma: 2008-ban még 893 ezer fő élt az ország börtöneiben, 2023 elején pedig már „csak” 433 ezer. Ezzel együtt Oroszország 2019-ben a 100 ezer lakosra jutó fogvatartottak számát tekintve még mindig a globális ranglista 17. helyét foglalta el, és egyetlen európai ország sem előzte meg.

Azt hihetnénk, az orosz elnyomó rendszer szinte már nem is okozhat meglepetéseket, a Reuters azonban áprilisban arra hívta fel a figyelmet, hogy

az orosz biztonsági szolgálatok és bíróságok újabb határokat léptek át.

Március végén őrizetbe vettek egy amerikai újságírót, a The Wall Street Journalban publikáló Evan Gershkovichot. A Reuters szerint Mostkva részéről legutóbb 1986-ban – még szovjet kommunista uralom alatt – volt példa hasonlóra, akkor tartottak fogva amerikai újságírót, kémkedéssel vádolva őt.

Seremet Sándor egyébként elmondta, manapság a háborúellenes fellépés miatt börtönbe kerülők ellen leggyakrabban felhozott vádak:

  • a rendbontás vagy éppen
  • a „gyűlöletre vagy ellenségeskedésre, valamint az emberi méltóság megsértésére irányuló uszítás”.

Március közepén az orosz parlament megszavazta a cenzúratörvények szigorítását. Ezek értelmében akár egy átlagember is elítélhető, ha nem megfelelően nyilvánul meg az orosz fegyveres erőkről. A maximum büntetés pedig az addigi húsz év helyett akár életfogytiglan is lehet.

Az oroszországi helyzet abszurditását jelzi, hogy egy 12 éves orosz lány mindössze egy rajzzal börtönbe tudta küldeni az apját. A gyerek háborúellenes képe miatt két év börtönbüntetést kapott a férfi.

De bizonyos szempontból határátlépés volt az is, hogy Navalnijt – támogatói csapata szerint – áprilisban megverték a börtönőrök, hasonlóra addig nem volt példa.

Persze Putyin ellenlábasa már addig sem részesült kivételezett bánásmódban – pozitív értelemben legalábbis semmiképp. A börtönben, ahol jelenlegi büntetését tölti, esténként teljes hangerőn szólnak a hangszórókból Putyin beszédei. A 2x3 méter alapterületű cellájába alig szűrődik be némi természetes fény. Ráadásul támogatói azt gyanítják, hogy kisebb dózisokkal, de folyamatosan mérgezik az ellenzéki politikust.

Erre van pénz

Joggal merülhet fel a kérdés, hogy a Kremlnek mennyire férhet bele a költségvetésbe hosszabb távon – a háborús kiadások mellett – kifizetni a háborúellenes vádakkal vagy egyéb politikai okoból börtönbe vetettek ellátását.

Seremet Sándor szerint azonban nem kell félteni Moszkvát.

Az orosz mondás szerint Oroszországban sokáig ülnek, de cserébe olcsón. Becslések szerint az orosz büntetés-végrehajtás naponta 2,63 eurót költ egy fogvatartott ellátására, míg az európai átlag ehhez képest napi 77 euró/fő

– mondta.

Ezt az összeget előteremteni márpedig még a magas fogvatartottszám mellett sem jelent komoly kihívást. A 2023 eleji 433 ezer börtönlakóval számolva ez évi 415,6 millió euró, azaz mintegy 156 milliárd forint.

Mindeközben „az orosz költségvetés bevétele 2022-ben több mint 251 milliárd euró volt” – mutatott rá Seremet Sándor. Hozzátette, ha az egész büntetés-végrehajtási rendszerre vonatkozó teljes költségvetést nézzük, nem csak a fogvatartottak ellátását, 2020-ban ez az összeg is csak 3,7 milliárd euró volt.

A fogvatartottakra szánt minimális összeg mellett persze nem is csoda, hogy gyakran éri kritika az orosz büntetés-végrehajtási rendszert. Az amerikai külügyminisztérium egy 2021-es jelentése is arra hívta fel a figyelmet, hogy az orosz börtönökben tarthatatlan körülmények uralkodnak.

Gyakori a túlzsúfoltság, az élelmiszerhiány, ahogy az őrök és a rabok által elkövetett visszaélések is. Az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés korlátozott, a higiéniai körülmények pedig nem tekinthetőek megfelelőnek.