Az ukrán kormány két új blokkot akar üzembe helyezni a nyugat-ukrajnai Hmelnyickij atomerőműben, azzal érvelve, hogy ezek segítenek majd az ország energiahálózatának megerősítésében, amelyet az orosz bombák megtizedeltek.

Érvelésük szerint a leggyorsabb módja ennek az, hogy megvásárolják a jelenleg Bulgáriában tárolt, orosz gyártmányú reaktorokat, amelyek becsült költsége 600 millió dollár, azaz mintegy 215 milliárd forint.

Az adásvételhez azonban a törvényhozók jóváhagyására van szükség, és több parlamenti képviselő – köztük legalább egy Volodimir Zelenszkij elnök saját pártjából – azt állítja, hogy az üzlet hatalmas lyukat ütne az ország megtépázott költségvetésén, ráadásul egy elavult technológiát kapnának cserébe, amely nem feltétlenül segít az ukránoknak a fenyegető áramkimaradások elhárításában. 

Az ügy kedd reggel csúcsosodott ki, amikor a kormány tisztviselői találkoztak a parlamenti képviselőkkel, hogy megvitassák a kérdést. Két jelenlévő törvényhozó szerint a kormány elismerte, hogy jelenleg nincs meg a szükséges támogatás az üzlet jóváhagyásához.

Rendkívül ritka, hogy ilyen magas szintű dolgok ne kapjanak támogatást

– mondta Andrij Zsupanyin, Zelenszkij pártjának képviselője, a kijevi parlament energetikai bizottságának tagja. 

Számos kérdést sorolt fel, amelyek szerinte megválaszolatlanul maradtak:

„megengedhetjük-e magunknak, hogy orosz atomreaktorokat vásároljunk a teljes körű invázió alatt? És milyen állapotban vannak ezek a reaktorok? A bolgárok vásárolták meg őket 10-12 évvel ezelőtt, vajon működni fognak-e, amikor Ukrajnába érkeznek?”.

A tervet szorgalmazó ukrán energiaügyi miniszter, German Galuscsenko azonban elhárította az aggályokat, és azzal érvelt, hogy az atomenergia bővítése az egyetlen lehetőség a meggyengült energiahálózat számára, és hogy a két VVER-1000-es reaktor a leghatékonyabb megoldás Ukrajna számára.

Az orosz támadásokkal szemben, az atomenergia az energiamixünk 60 százalékát teszi ki, és az energiarendszerünk gerincét képezi. A Hmelnyickiji Atomerőmű fejlesztése és további blokkokkal bővítése prioritás Ukrajna kormánya számára

– mondta a Politiconak nyilatkozva az ukrán energiaügyi miniszter.

Szükség van a nukleáris energiára

A vitát bonyolítja, hogy a hét elején Galuscsenko miniszterhelyettesét, Olekszandr Kheilt letartóztatták, mivel a vádak szerint félmillió dollár (közel 180 millió forint) kenőpénzt kért cserébe azért, hogy egy állami vállalat szénbányászati berendezéseit átadja. 

Zsupanyin és kollégái azt állítják, hogy az orosz atomreaktor-vásárlás az ilyen kétes ügyletek újabb terepe lesz.

Az elmúlt 10 évben számos büntetőeljárás indult olyan emberek ellen, akik pályázatokat használtak fel arra, hogy készpénzt szedjenek ki az ukrán állami atomenergetikai vállalatból. Ha megengedik nekik, hogy több milliárd hrivnyát költsenek erre, akkor a következő 10 évben büntetőügyek egész sorára számíthatunk

– mondta egy Politico által idézett interjúban.

Galuscsenko visszautasította azokat a vádakat, miszerint a kormány visszatartja az információkat.

„Már maga a tény, hogy a törvény a parlament előtt van, és hogy a rendelkezéseket megvitatjuk a képviselőkkel és a társadalommal, a nyitottságunk egyértelmű jele” – hangsúlyozta az ukrán energiaügyi miniszter.

Közben Bulgária energiaágazatát is korrupciós botrányok sújtják: kedden nyomozók razziát tartottak az állami tulajdonú gázhálózat-üzemeltető irodáiban, hogy az uniós pénzekkel való állítólagos visszaélésekkel kapcsolatos vizsgálatot folytassanak. 

Az ukrán energetikai és környezetvédelmi civil szervezet, az Ekodija szintén aggodalmának adott hangot a Hmelnyickijre vonatkozó javaslatokkal kapcsolatban, azzal érvelve, hogy a projekt „elavult, orosz gyártmányú berendezésekre” támaszkodna, és hogy „az elavult technológia használata komoly biztonsági és hatékonysági problémákhoz vezethet”. A csoport szerint ehelyett jobb lenne kisebb, nagyobb területen elosztott, megújuló energiaforrásokat is magában foglaló áramtermelő létesítményekbe beruházni.

Moszkva az elmúlt hónapokban fokozta a kulcsfontosságú infrastruktúrára mért rakéta- és dróncsapásokat, ami megbénította a villamosenergia-rendszert, és Ukrajnát az EU-ból származó importtól tette függővé. Elemzők arra figyelmeztetnek, hogy ha nem tesznek összehangolt erőfeszítéseket a további kapacitások üzembe helyezésére és a kritikus létesítmények légvédelmi rakétákkal való védelmére, az országnak ezen a télen áramválsággal kell szembenéznie.