A The Sunday Times című konzervatív vasárnapi brit lap név nélkül idézett szakszolgálati és kormányzati forrásai szerint a brit külső hírszerzés (MI6) és az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) tárgyal Szkripalék áttelepítésének lehetőségéről az Egyesült Államokba, új személyazonossági okmányokkal.

A lapnak nyilatkozó illetékesek szerint ennek célja az lenne, hogy a volt kettős ügynököt - aki az orosz katonai hírszerzés ezredeseként hosszú ideig az MI6 számára is dolgozott - és lányát, Julija Szkripalt megvédjék a további esetleges merényletkísérletektől - írta az MTI.

A Salisburyben élő Szergej Szkripal március 4-én szenvedett súlyos mérgezést, a nála látogatóban lévő leányával együtt.
A mérgezés után mindkettőjüket hetekig válságos állapotban kezelték Salisbury kórházában. Most már azonban egyikük állapota sem válságos, Julija Szkripal eszméletét is visszanyerte, önállóan étkezik és beszélni is tud. A Rosszija 1 orosz állami televízióban bejátszott, egyelőre hivatalosan nem megerősített hitelességű hangfelvétel szerint a héten telefonon beszélt unokahúgával, Viktorija Szkripallal, akinek azt mondta, hogy sem ő, sem apja nem szenvedett visszafordíthatatlan egészségi károsodást.

A brit külügyminisztérium péntek esti közleménye hangsúlyozta ugyanakkor, hogy valószínűleg mind Szergej Szkripalnak, mind leányának "folytatódó orvosi ellátásra lesz szüksége".

Ki a felelős?

A brit kormány Oroszországot tette felelőssé a történtekért, annak alapján, hogy a brit védelmi minisztérium vegyi és biológiai kutatóintézetének vizsgálata szerint a mérgezést a Novicsok osztályú hatóanyagok közé tartozó idegméreg okozta, amelyet még a Szovjetunióban fejlesztettek ki.

Boris Johnson brit külügyminiszter a minap közölte: London értesülései szerint Oroszország tanulmányozta idegmérgek szállításának lehetőségét, valószínűleg merényletek elkövetése végett, és e program keretében kis mennyiségben gyártotta és készletezte is a Novicsok hatóanyagot.

Johnson a The Sunday Timesban megjelent írásában megismételte ezt a kijelentését, és úgy fogalmazott: Moszkva - amely folyamatosan és határozottan tagadja, hogy köze lenne a Szkripal-ügyhöz - cinikus kísérleteket tesz arra, hogy a tényeket "hazugságok és dezinformációk lavinája alá temesse".

A brit külügyminiszter szerint az orosz kormány eddig 29 különböző elméletet "talált ki" a Salisburyben történt mérgezés lehetséges okaira.

Johnson szerint a Londonban meggyilkolt Alekszandr Litvinyenko sorsa is demonstrálja a Kreml készségét arra, hogy Nagy-Britanniában gyilkosságot kövessen el.

Így ölték meg Litvinyenkót

Litvinyenkót, az orosz állambiztonsági szolgálat (FSZB) egykori alezredesét, aki szembefordult az orosz kormánnyal és 2000-ben Londonba emigrált, 2006 novemberében, a szervezetébe juttatott hatalmas adag polónium 210-es sugárzó izotóppal ölték meg.
Johnson szerint a tényeket egybevetve csak egy következtetés kínálkozik: az, hogy kizárólag az orosz kormánynak volt az eszköze és a motiváltsága a Salisburyben elkövetett bűncselekmény végrehajtására.

Nagy-Britannia a mérgezéses incidens után néhány nappal kiutasított 23 - a brit hatóságok szerint hírszerzési tevékenységet folytató - orosz diplomatát. A brit lépést további 26 ország követte hasonló kiutasításokkal; Washington 60 orosz diplomatát utasított ki.
Moszkva ugyancsak diplomáciai kiutasításokkal és Oroszországban működő képviseletek, külföldi intézmények bezárásával válaszolt. Az orosz kormány kategorikusan visszautasítja ugyanakkor, hogy köze lenne a Szkripal-ügyhöz.