A szakképzett munkaerő kivándorlása most Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik legnagyobb problémája a Business Insider szerint. A cikk egy közgazdászra, Richard Portesre hivatkozik, aki szerint öt éven belül nagyon erősen megmutatkozhat a szakképzett munkaerő hiánya az orosz gazdaságban.

„A munkanélküliség szintje az országban anomálisan alacsony alig 2,4 százalék. Ebben több tényező is szerepet játszik, közülük az egyik legrégebbi – közel 30 éves – a demográfiai hanyatlás, a Covid-19 járvány következtében beállt gazdasági visszaesés, ami negatívan befolyásolta a rubel árfolyamát. A szakértők ugyanakkor más jelenségeket is kiemelnek, például azt, hogy a kijárási tilalmak során jelentősen megnövekedett a futárok száma, és egyre több munkavállaló inkább vállalja a futár munkát, mint a gyári vagy egyéb szakmunkát, amely kötöttebb munkaidővel és kevesebb pénzzel is jár” – nyilatkozta az Economxnak Seremet Sándor, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, az Eurázsia Központ szakértője.

Kapcsolódó

Grafikon: Economx

Rámutatott, „a munkaerő hiánya Oroszországban nem egy új jelenség, viszont annak mértéke jelenleg nagyobb mint korábban. Idén a munkaerő hiányát 4,8 millióra becsülik. A háború kitörése következtében megindult kivándorlás elsősorban az IT-szférát érintette”.

A legnagyobb hiány azonban még így is a

  • gépészek,
  • tehergépjármű-vezetők,
  • villanyszerelők és
  • hegesztők körében van.

A legnagyobb munkaerőhiányt tehát a gépgyártás, a kohászat és az élelmiszeripar szenvedi el.

Nem a háború miatti kivándorlás a legnagyobb gond

Az ukrajnai háború kitörésének évében, 2022-ben rengeteg orosz hagyta el az országot. Többségük posztszovjet országokba, Törökországba, Szerbiába, Montenegróba vagy az Egyesült Arab Emírségekbe települt át.

„Az orosz-ukrán háború kitörése óta Oroszországot a 2023-as becslések szerint 800 ezren, idei számítások szerint 666 ezren hagyták el. A kivándorlás elsősorban az IT-végzettségű és a magasan képzett munkaerőréteget érinti, tehát olyan szakemberek hagyták el az országot, akik külföldön is tudják biztosítani egzisztenciájukat” – mondta Seremet Sándor.

Ettől függetlenül

„egyre többször látni azt, hogy a kivándoroltak közül sokan visszatérnek, mert a befogadó országban nem tudtak alkalmazkodni, vagy a társadalmi státuszuk jóval alacsonyabb, mint otthon volt.”

A szakértő kiemelte, a munkaerőhiány problémáját némileg mélyítette ugyan a háború kitörése utáni kivándorlás, de ez nem feltétlenül tekinthető meghatározó tényezőnek.

A hadiipar elszívóerejével küzd a magánszféra

A háború közepette a munkaképes korú orosz lakosság jelentős része a hadseregben szolgál vagy a hadiiparban dolgozik. Edward Hunter Christie, az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) egykori tisztviselője szerint ez jelenleg az orosz gazdaság legnagyobb problémája.

„Akár sorkatonai sorozással távolítják el a munkaerőt, akár magas katonai fizetésekkel csábítják el őket, mindkét esetben fennáll a veszélye annak, hogy a civil gazdaságban hiány alakul ki. Végső soron a fizetéseknek a civil gazdaság bizonyos ágazataiban is emelkedniük kell. Mindez elég költséges lesz az orosz állam számára, ráadásul az inflációt is táplálja” – nyilatkozta a Eurnewsnak.

Seremet Sándor rámutatott, 2023 végén több mint 220 városban összesen 1000 vállalat bevonásával végzett felmérés szerint, a megvizsgált vállalatok 86 százaléka szembesült munkaerőhiánnyal. „Ugyanakkor, a háború végével, a termelés az állami megrendelések visszaesése miatt csökkenni fog, és az »elszívott« munkaerő egy része fel fog szabadulni.”

Más kérdés persze, hogy ez mikor fog megtörténni. Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára például arra a kérdésre, hogy szerinte az ukrajnai háború még több mint tíz évig elhúzódik-e, igennel felelt.

A szakértő szerint mindenesetre a Kreml alternatív megoldással is kezelheti a munkaerőhiány problémáját. „Oroszországban jelentős számú vendégmunkás dolgozik, legtöbbjük a közép-ázsiai tagköztársaságokból származnak, de más volt szovjet tagállamokból is sokan dolgoznak Oroszországban. Ők általában építkezéseken dolgoznak és egyéb betanított munkákat végeznek. Előfordulhat, hogy a gyári munkások egy részét is munkaerő importtal oldja meg az orosz vezetés” – mondta.