A berlini kancellári hivatalban folynak az alternatív beszállítókkal kötendő megállapodások megkötésére irányuló tárgyalások, és a német kormány bízik abban, hogy a következő hat-hét hónapban meg tudja oldani a fennmaradó logisztikai problémákat. A lépésre azután kerül sor, hogy két hete képtelen az Európai Bizottság dűlőre jutni a tagállamokat vezető kormányokkal a hatodik uniós szankciócsomagról, amelyet Oroszországra vetnének ki.
Több tagállam, köztük Magyarország és Szlovákia jelezte, hogy nem tudja támogatni az orosz olajra bevezetett embargót. Számukra Brüsszel egy hosszabb időkeretet engedne meg, de az Orbán Viktor-féle vezetés még ezt sem tartja elfogadhatónak. Orbán Viktor miniszterelnök szerint a hó végi Európai Tanács csúcstalálkozóján kellene az olajembargóról döntenie az EU-nak.
Az Európai Unió külügyminiszterei hétfőn Brüsszelben üléseznek, hogy megvitassák a szankciók következő körét, és az uniós diplomaták a fokozatosan bevezetendő olajtilalom elhalasztását javasolták, miután Magyarország tiltakozott, mondván, hogy a lépés túlságosan káros lenne gazdaságára nézve (valamint a Mol-csoport szerint hosszú ideig tartana az átállás, amivel szakértők vitatkoznak). Maga az Európai Bizottság nem venné le napirendjéről a javaslatot, helyette szakaszos betiltásról, büntetővámokról és közös támogatási programokról is egyeztetne az olajimport esetében, mint arról pénteken az Index is írt.
Ez év végéig
A Bloomberg forrásai szerint Olaf Scholz német kancellár kormánya eltökélt abban, hogy a nemzeti tervet az Oroszországot az ukrajnai invázió miatt sújtó európai büntetések részeként végigvigye. Lényegében ez azt jelenti, hogy az év végéig akkor is importtilalmat vezetnek be az orosz olajra, ha uniós megállapodás nem születik. Ez komolyan megboríthatja a brüsszeli vitát, mivel Németország az EU legnagyobb gazdasága, valamint az egyik legnagyobb vásárlója az orosz Ural olajnak:
Azt egyelőre nem tudni, hogy milyen alternatív forrásokból vásárolna kőolajat Németország. A fennmaradó kihívások közé tartozik, hogy elegendő alternatív kőolajat juttassanak el egy kulcsfontosságú kelet-németországi finomítóba, amely nagymértékben függ az orosz nyersolajtól az úgynevezett Drusba-vezetéken keresztül, és amelyet a Kreml által támogatott Rosznyeft PJSC nevű termelő üzemeltet.
A schwedti olajfeldolgozó üzemnek, amely a berlini nemzetközi repülőtér, a főváros és a környező Brandenburg tartomány legtöbb töltőállomásának üzemanyag-ellátását biztosítja, a németországi balti kikötőn, Rostockon keresztül kell alternatív szállítmányokat behoznia.
A német hatóságok megállapították, hogy a Rostockot és Schwedtet összekötő régi vezeték használható, de viszonylag kis mérete miatt egyelőre csak a finomító teljes kapacitásának mintegy 60 százalékát tudná fedezni. A hatóságok dolgoznak a csővezeték szivattyúnyomásának növelésén és az infrastruktúra korszerűsítésén, hogy több olaj juthasson Schwedtbe. Azt is fontolóra veszik, hogy a berlini repülőtér üzemanyagigényét egy másik, esetleg bajorországi finomítóból fedezzék.
A Schwedt számára a nem orosz olaj kezdetben egy Wilhelmshaven kikötője melletti nemzeti tartalékból származna, ahonnan a Kiel-csatornán keresztül Rostockba, majd onnan a megerősített csővezetéken keresztül a finomítóba szállítanák.
Mivel a Rosznyeftet nehéz lenne rávenni, hogy leszakadjon az orosz olajról, Schwedt esetében Németország olyan jogszabályokat készít elő, amelyek révén már június 1-jén átvennék a finomító feletti ellenőrzést az orosz vállalattól. A Shell felfüggesztette a schwedti finomítóban lévő részesedésének eladását, és tárgyalásokat folytat a német kormánnyal annak átvételéről, miután tavaly megállapodott a cég arról, hogy Rosznyeftnek adja az üzemben lévő érdekeltségét.
Az olajszankciók és az energiabiztonság várhatóan kiemelt helyen szerepelnek majd a héten, amikor Scholz csütörtökön Hollandiába utazik, ahol Mark Rutte holland miniszterelnökkel tárgyal, pénteken pedig Berlinben fogadja Tamím bin Hamád Al Táni sejket, Katar emírjét.