Amíg a nyugati sajtó jelentős részében negatív a magyar kormány megítélése, addig az orosz média szinte kizárólag pozitívan számol be a kabinet lépéseiről. Ellenben ha a Kreml pillanatnyi érdeke azt diktálja, Magyarországot is a Nyugat-ellenes információs hadviselés eszközeként használja fel - derül ki a  Political Capital legfrissebb tanulmányából.

Az elemzőintézet tartalmi szempontok mentén vizsgálta az orosz médiában megjelent, Magyarországgal foglalkozó anyagokat. A befolyásos sajtótermékek nagyrésze – RT, Sputnik International, Ria Novosztyi, Kommerszant, News Front – közvetve vagy közvetlenül a Kreml ellenőrzése alatt áll, ezért a magyar kormány döntéseit értékelő cikkek elsősorban az orosz felső vezetés álláspontját tükrözik. 

Zavarbeejtően pozitívan viszonyulnak Magyarországhoz, az orosz médiatérben a magyar kormánynak nem kell támadásoktól tartania.

Amíg a kormányoldal gyakran Magyarország elleni támadásokkal vádolja a nyugati orgánumokat, addig a mainstream orosz sajtó alapvetően pozitív vagy semleges képet fest az országról és a magyar vezetésről – állapította meg az elemzés. 

Valamint rámutat egy furcsa ellentmondásra is: amíg az orosz sajtóban a magyar kormány lépései szinte kizárólag európai – esetleg ukrajnai – kontextusban tűnnek fontosnak, addig a helyi közvélemény-kutatások szerint a lakosság csekély figyelmet fordít Magyarországra. Ez arra enged következtetni, hogy az orosz propagandagépezet csak eszközként tekint a magyar kormányra, ami a saját agresszív külpolitikáját szolgálja.

Masszív infrastuktúra a Kreml szolgálatában

Oroszország viszonya romlott a Nyugattal, ezzel párhuzamosan egyre nagyobb apparátust épített ki a saját nemzetközi reputációjának építésére, valamint a nyugati riválisok imázsának rombolására. Szemléletes példa erre a Sputnik International csatorna – melynek működtetésére 2021-ben az Állami Duma már több mint 370 millió dolláros költségvetést szavazott meg –, valamint a korábban Russia Today néven ismert, több nyelven sugárzó RT médiatevékenysége.

Az orosz dezinformációs csatornák kiépülése információs háborúhoz vezetett, amelyben Magyarország talán a legfontosabb mellékszereplő.

– állítja a kutatás. Az Orbán-kormány az európai fősodorral ellentétben kelet felé fordult, az ukrán válság kitörésével egyidőben be is jelentette a magyar gazdaságtörténet legnagyobb energetikai beruházását, az orosz hitelből felépülő paksi atomerőmű-bővítési projektet. Idővel újabb és újabb gazdasági együttműködésekről születik megállapodás, Magyarország pedig lojalitását sokszor diplomáciai szinten is kifejezi.

A „faltörő kos” szerep 

Magyarország különutas-politikája miatt a Kreml által kézi vezérelt, vagy éppen burkoltan irányított sajtó jelentős része rendszeresen beszámol a kétoldalú kapcsolatok eseményeiről, különösen akkor, ha ezzel Oroszország jobb pozícióban tüntetheti fel magát az európai politikában.

Orbán Viktor ráadásul többször is hangoztatta a politikai együttműködés fontosságát, ráadásul az uniós kabinetek közül szinte egyedül a magyar kormány érvelt eddig az Oroszországra kivetett szankciók ellen.
A kutatás szerint ugyan a magyar-orosz kapcsolatok barátinak tekinthetők, akadnak fontos kivételek: a Sputnik International például 2017-ben kijelentette, hogy Magyarország lehet a Kreml „szankcióellenes faltörő kosa” az Európai Unióban, valamint Donald Trump amerikai elnök beiktatása után egyenesen arra biztatta a magyar kormányt, hogy vétózza meg az Oroszországot sújtó uniós korlátozásokat.

Ezzel a magyar kormány voltaképpen egyedülálló szerepet kap az orosz médiában: az Európai Unióval szembeni konfliktusai révén bizonyítani a blokk egységének, cselekvőképességének hiányát.

Oroszország eszköze, Európa védelmezője

Az orosz állami támogatású csatornákon bár nem hallgatják el az Orbán-kormánnyal szembeni nyugati kritikákat, a véleményszekcióban kizárólag a támogató hangoknak biztosítanak teret. Egybevágó narratívák figyelhetők meg a News Front orosz nyelvű kiadásában is – aktívan foglalkozott a magyar kormány LMBTQ-ellenes intézkedéseivel –, ahol Magyarország az orosz példa követőjeként kap elismerést.

Egyszerre utánzó és utánzandó

Magyarország számára mintául szolgált több, alapvető jogokat korlátozó orosz törvény: a 2017-es civiltörvény szövege több ponton is egyezett orosz társával, a „gyermekvédelmi törvény” LMBTQ-közösséggel kapcsolatos szabályozása pedig szigorúbb is annál – állítja az elemzés.
A titkosszolgálati kötődésű alternatív hírportál cikke szerint „az LMBTQ-lobbi átlépte a vörös vonalat Magyarországon”, és lényegében ezért kényszerült arra a magyar kormány, hogy fellépjen a hagyományos családmodell védelmében. 

Magyarország egyrészt követendő európai példaként, másrészt az orosz intézkedéseket utánzó, lelkes követőként jelenik meg a sajtóban. A kutatás megállapítja, hogy a Kreml Magyarországot – és Lengyelországot is – az Európai Unió egységének meggyengítésére, annak kiritkájára használja fel.    

Szoros együttműködés és sikerpropaganda

A sajtóanyagok egyik legsúlyosabb narratívája a két ország, illetve a két kormány közötti egyre intenzívebb politikai és gazdasági kapcsolatok – ennek alapját az Oroszországtól való energiapiaci függőség, valamint a partnerek energetikai együttműködése adja. Az állami médiumok rendszeresen beszámolnak a paksi bővítéssel, valamint a magyar-orosz gázkereskedelemmel kapcsolatos bejelentésekről és történésekről.

A diplomáciai sikernarratíva a járványügyi összefogás során is megmutatkozott, miután Szijjártó Péter 2021 márciusában orosz vakcinát kapott: a Kreml-féle média és kormányzat is örülhetett, hogy egy uniós tagállam magas rangú tagja is a Szputnyik V oltóanyagát választotta. Még ennél is több médiafigyelmet érdemelt, amikor az oroszországi útja során élesen bírálta az EU-t, amiért nem ismerik el az orosz vakcinát. 

Dezinformációval szítanak feszültséget 

Az elemzőintézet kiemeli, hogy a Kreml által kezdeményezett információs háború legfontosabb eleme a napjainkban is dúló kelet-ukrajnai konfliktus: ennek részeként a propaganda arra törekszik, hogy a nemzetközi médiatérben érvénytelenítse az ukrán álláspontot, és mentesítse Oroszországot a konfliktusban vállalt aktív szerepe alól. Valamint az utóbbi években elmérgesedett magyar-ukrán vita „harsány hangneme” abban is segít a Kremlnek, hogy a Budapest és Kijev közötti etnikai konfliktust felhasználhassa a saját Ukrajna-ellenes narratívájában.
A Kreml propagandagépezete állítólagos magyar „szakértők” közreműködésével készét dezinformációs anyagokat, amik viszonylag könnyen utat törnek az ukrán médiatérbe.
– fogalmaz a tanulmány, hozzátéve, hogy mindez jelentős károkat okozhat az országban, hiszen kiélezi az ukrán többség és a kárpátaljai magyar kisebbség közötti viszonyt, és hatással lehet a kétoldalú nemzetközi kapcsolatokra is.

Szemléletes példaként említik, amikor egy itthon ismeretlen „szakértő,” Keveházy Miklós feltűnt a Rosszija 1 orosz állami tulajdonú csatornán 2018-ban: a műsorban azt állította, hogy Orbán Viktort áltanácsadói arra bíztatják, hogy „próbálja meg” elfoglalni Kárpátalját. Az ehhez hasonló konspirációs kijelentések hamar utat törtek az ukrán sajtóban, muníciót szolgáltatva az ottani szélsőjobboldalnak. Keveházy azóta komoly karriert futott be az orosz propagandában, szabályosan „politikai tanácsadóként” szerepeltetik azzal a céllal, hogy bármikor zavart keltsen a közvéleményben. Nemrégiben kisebb orosz portáloknak például azt állította, hogy Soros György áll a Pegasus-botrány vagy éppen a bolgár kormányválság mögött.