Az elmúlt hét szinte minden híre arról szólt, hogy Vlagyimir Putyin, Oroszország államfője parancsára az orosz hadsereg lerohanta Ukrajnát azzal a céllal, hogy csatós államot csináljon belőle. Kevesebb figyelem irányult egy másik fontos fejleményre, arra, hogy Moszkva rövidebb pórázra fogta Fehéroroszországot, aminek súlyos következményei vannak Európa biztonsága szempontjából – írja a Financial Times elemzésében. Korábban az volt az alapképlet, hogy Belorusz ugyan Oroszország szövetségese, de Aljakszandr Lukasenka államfő igyekezett fenntartani az ország viszonylagos függetlenségét.

2020-ban jött a fordulat

Az elmúlt hónapokban azonban ez az orosz befolyással szembeni ellenállás elhalványult. Bár Belorusz független ország Lukasenka lehetővé tette, hogy az orosz haderő Ukrajna elleni támadása egyik kiindulópontjaként használja országa területét és február utolsó vasárnapján egy olyan referendumot tartottak az országban, ami utat nyit Oroszország előtt ahhoz, hogy atomfegyvereket telepítsen Fehéroroszországba. Egy vezető biztonsági szakértő szerint ez katonailag és stratégiailag is óriási fordulat.

A Szovjetunió 1990-es összeomlása után Oroszország és Fehéroroszország 1999-ben aláírt egy szerződést, amely a két ország integrációját tűzte ki a felek végső céljaként. Lukasenka azonban ezt követően igyekezett elhajolni az orosz befolyás növekedése elől. A politika terén kerülte a konföderációs együttműködést,  gazdaságilag időről időre az EU-hoz közeledett és nem ismerte el a Krím félsziget 2014-es orosz annektálását.

A fordulatot 2020 augusztusa hozta el, amelyen csak úgy tudta megtartani hatalmát, hogy összes kihívóját börtönbe záratta vagy emigrációba kényszerítette, és vasököllel leverte az emiatt indult társadalmi tiltakozásokat. Emiatt Lukasneka és Fehéroroszország elszigetelődött a világtól és az orosz medve ölelésében találta magát.

Vereség

Fehéroroszország mindig igyekezett hintapolitikát folytatni Moszkva és Brüsszel között, ám Lukasenka vesztett ebben a függetlenségi iszapbirkózásban – összegzi a lényeget William Alberque, korábbi NATO-tisztviselő, jelenleg egy stratégiai tanácsadó cég igazgatója. Putyin megkérte az árát annak, hogy támogatja, és ő fizetett. Ennek a változásnak a legjelentősebb következménye, hogy védelmi szempontból tovább nőtt a NATO északi csücskének, a három balti államnak a sérülékenysége.

Ezzel ugyanis az orosz hadsereget a Kalinyingrádi orosz területtől elválasztó távolság a Suwalki-folyosóra, azaz a Beloruszt és az exklávé között lévő 65 kilométeres lengyel-litván határra szűkült. Ha az a 30 ezer orosz katona, aki egy közös hadgyakorlat címén Fehéroroszországba került a háború előtt ott marad, az óriásira növeli a veszélyét annak, hogy az orosz hadsereg elvághatja a balti államokat Európa többi részétől.

Válaszul az Egyesült Királyság, Dánia, Németország és Norvégia katonákat küldött a három országba, az USA pedig Lengyelországba, ám ha figyelembe vesszük, hogy az oroszok 190 ezer fős haderővel támadtak Ukrajnára, akkor nem néhány ezres csapatokra lesz itt szükség a jövőben, hanem legalább 50 ezer katonára – mondják szakértők. A nukleáris fegyverek esetleges Fehéroroszországba telepítése pedig azt jelenti, hogy Moszkva rövid hatótávolságú eszközökkel is elérheti Európát. A lényeg: Európa és a NATO a jövőben nem kezelheti független országként Fehéroroszországot.

Az Ukrajnával kapcsolatos legfontosabb híreket ezen a linken olvashatja.