Szerdán az Európai Parlament az Irány az 55%! (Fit for 55) javaslatcsomagról tartott sajtószemináriumot Brüsszelben, ez az a program, ami megalapozza az EU útját ahhoz, hogy 2050-re teljesen klímasemlegessé válhasson. A csomagról már korábban részletesebben írtunk, de többek közt a belsőégésű motorok teljes kivezetésével, karbonvám-bevezetéssel, és egy mostanra némileg megcsonkított klímaalappal akarják a károsanyag-kibocsátás 55 százalékos csökkentését elérni 2030-ra.
A korábbi nemzetközi egyezményektől ez a vállalás nem csak a konkretizáltabb intézkedésekben különbözik, hanem abban is, hogy elvileg törvényileg kötelezi magát elérésére az EU. Ugyan a kontinens eddig is élen járt klímapolitikájával, az előadók nagyjából osztották véleményük arról, hogy az eddigi elméleti diskurzust, mostanra a gyakorlati megoldások megvitatása váltotta fel.
A háború mindenképpen sajnálatos, és a Covid-19 világjárvánnyal együtt, olyan gyengeségekre mutatott rá az EU-n belül, ami miatt mindenki számára egyértelművé vált, hogy hosszútávon fenntarthatatlanok ezek a függőségek, és az uniónak ki kell alakítania saját stratégiai függetlenségét, nyitotta meg beszédét Lina Gálvez, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság (ITRE) alelnöke.
Más felszólalókhoz hasonlóan Gálvez is elmondta, hogy szociális támogatottság nélkül nem lehet áterőszakolni a zöld átmenetet, és a tagállamok függőségei miatt, megértőnek kell lenniük a polgárokkal szemben, akiknek biztosítani kell az folyamat igazságosságát. Itt külön kiemelte a férfiakat, akiknek nagyobb százalékban lehetnek érintettek a munkahelyeik, és ezért biztosítani kell nekik az átképzés lehetőségét.
Az már most is előre látható, hogy az energia árak nem fognak enyhülni 2025-ig, és a korábban felszólaló Pascal Canfin, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi, és Élelmiszer-biztonsági Bizottság (ENVI) elnöke szerint a háborús nyomás miatt, két évig elnézőnek kell lenni még a különösen szennyező szénnel is. Jelenleg az elsőszámú cél az, hogy leváljunk az orosz energiahordozókról, amit még akkor is ha el kell érni, ha később majd túl kell kompenzálni a most szükséges türelemért.
"Mindenkinek nyelni kell"
Az ipar lerohanása és egyre durvább rövidtávú elvárások kivetése nem fogja megoldani a helyzetet, az Európai Bizottság befolyásolási ereje pedig ott ér véget, ahol a szektorok aktuális helyzete kezdődik, mondta el Christian Ehler az Európai Néppárt álláspontját koordinálója az ITRE-n belül. Szerinte nincs olyan szereplő, akinek ne kéne lenyelni bizonyos dolgokat, de az EU ereje nem katonai hanem gazdasági, ezért muszáj lesz időt hagyni a cégeknek az átállásra.
Ehler elmondta, hogy a 2050-es semlegességre való előírás helyes lépés, és komoly garanciát ad, azonban amint az iparágak szintjére érünk a szabályozásban, jól láthatóvá válik, hogy távol vagyunk az országhatárokon átívelő együttműködéstől, és az átálláshoz más-más időkeretekre lesz szükség szektoronként.
Emellett szerinte a családokra is gondolni kell, hiába jobb az elektromos fűtés, a legtöbb európai háztartás ezt egyszerűen nem engedheti meg magának. Ha az EU eljut az orosz gázembargó témájáig, akkor valószínűleg nálunk is komoly kérdés lesz mivel fűtsünk, de az Ehler mellett beszélő felelősök szerint ezt a problémát nagy mértékben át lehet ugrani az energia okosabb felhasználásával.
Nincs megalkuvás, de van megoldás
Ugyan a kompromisszum készséget, és a kötelezettségvállalást fontos előrelépésnek nevezte Niels Fuglsang, az ITRE energiahatékonysági direktíváért felelős referense, szerinte igenis az vezet előre, ha egyre komolyabb elvárásokat támasztanak a károsanyag-kibocsátó szereplők felé. Elmondta, hogy ilyen tekintetben jó politikát folytat az EU, csak sajnálatos, hogy az orosz függőség kockázatát nem láttuk meg, már a Krím-félsziget 2014-es illegális annektálásakor.
Fuglsang szerint hiába támogatjuk több fronton is az ukrán ellenállást, a mai napig több pénzt fizetünk ki Putyinnak, amiből ő még jó ideig fenn tudja tartani az Ukrajna ellen folytatott háborúját. Elmondta, hogy ő is sokat dolgozik a közös nevezők megtalálásán - ami nem könnyű, mert a Bizottság javaslataira 1300 módosító érkezett az Európai Parlament pártjaitól - de a legfontosabb, hogy nem szabad tovább finanszírozni az agressziót, és akkor talán a bolygónkat is megmenthetjük.
A legjobb megoldás erre pedig az energiahatékonyság, ami szakértők szerint a teljes semlegesség eléréséhez 44 százalékban fog hozzájárulni, ez pedig a rezsiszámlák csökkenését is magában hordozza. Ugyan a megújuló energiát termelő erőművek költségei egyre csökkennek, és a napelemek meg a rotorok sokkal látványosabbak, eladhatóbbak mint a panelprogramok, vagy akár a Google és az Apple szerverszobáiból hőt elvezetni, mégis a pazarlás megszüntetése lesz az, ami hosszú távra megoldhatja az emberiség problémáit.
Ezt a gondolatot Cierán Cuffe is megerősítette, aki az épületek energetikai teljesítményéért felelős referensként azt mondta, hogy
ha hőszigeteljük a házainkat, azzal Putyint is elszigeteljük.
Ez pedig nem csak a "gyilkos rezsim" ellen folytatott szankciós hadjárat miatt fontos, hanem azért is mert az épületek és funkcióinak fenntartására használjuk fel az energiánk 40 százalékát, továbbá innen származik a széndioxid-kibocsátás 36 százaléka is.
Nagyban kell gondolkozni
Cuffe elmondta, hogy jelenleg az EU-ban az épületállomány mindössze egy százaléka újul meg évente. Az ő feladata, hogy ezt a számot megháromszorozza, ami elég lenne ahhoz, hogy 2050-re kellő mennyiségű A besorolású épület legyen. Természetesen elsősorban források kellenek, és az EU-nak célzottan kell majd támogatnia a rászoruló rétegeket, de ha szülőhazájában például 5 év alatt megtérül egy napelem ára, akkor az EU nagy részében ez csak jobb lehet.
Ír létére, Cuffe még a churchilli idézetet is elmondta, miszerint "egy jó válságot sose szabad elpocsékolni", értve ez alatt, hogy a háború és a világjárvány adta nemzetközi ébresztőt, az EU-nak is ki kell használni a fenntarthatóbb jövőt biztosító reformok bevezetésére. Ehler korábbi megfigyelését megerősítve, szerinte is túl jellemző a tagországokra, hogy csak a saját határaikon belül gondolkoznak, pedig ha egymásra támaszkodnának, jóval könnyebb lehetne áthidalni a felmerülő energiaproblémákat.
A korábbi aggályok ellenére szerinte például az elektromos energia például már bizonyította rugalmasságát a krízisben. Az ukrán vezetékeket amik eddig Oroszországra csatlakoztak, már most átkapcsoltak az unióra, és ehhez hasonló megoldásokkal sokkal kiegyensúlyozhatóbbá válik Európa energiaellátása.
Ehler ugyan arra figyelmeztetett, hogy a váltás több szektorban is okozhat tízszeres energiaköltségeket, de Cuffe szerint az sem túl jó ötlet, hogy az orosz agressziót követően, rögtön a Perzsa-öböl menti arab államokhoz mentünk olajért. Nem biztos, hogy megtérülhet egy despotát sok kisebbre váltani - mint mondta.
Tájékoztatás