Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök hajnali bejelentése után nem sokkal indultak be az ukrán célpontok elleni rakéta támadások, de a katonai agresszió mellé járó médiahadviselés már jóval régebb óta folyik. A kommunikáció a nyugat alaptalan hisztériakeltéséről nagyjából múlthét végén kezdett el váltani, de az amerikai hírszerzés már előtte is leplezett le hamis-zászlós műveleteket.

A France24 gyűjtése arra mutat rá, hogy az igazi dezinformációs kampány Putyin hétfő esti bejelentése után érkezett, amiben elismerte az ukrán területeken önkényesen kikiáltott szakadár Luhanszki és Donyecki Népköztársaságot. A területeket 2014 óta illegálisan kontrolláló oroszbarát erők általános hivatkozási pontot nyújtanak Putyinnak, így egy hete ők jelentettek hamisan ukrán aknatámadásról, de a most csütörtöki invázió is az ő "segítségkérésükre" indult meg.

A dezinformációs kampány elsőszámú célja kedd óta azzá vált, hogy felmutatható "bizonyítékokat" gyártson az ukrán agresszióról. Ezeket az anyagokat jellemzően oroszbarát csoportok a Telegram üzenetküldő alkalmazásban kezdik el keringetni, majd Putyin állami médiája hirtelen rájuk talál, és tényként adja le őket, a korábbiakhoz képest azonban ezek a felvételek többnyire könnyen lebuktathatóak.

Szokatlan hanyagság

Az egyik keringő videó például egy állítólagos ukrán hadműveletet mutat be, ahol "lengyelül beszélő" katonák orosz tankokat akarnak szabotálni. Eliot Higgins, az amszterdami Bellingcat tényfeltáró-ellenőrző oldal alapítójának levezetése alapján kiderül, hogy míg a felvétel részeit valamikor a hónap elején vehették fel az oroszok, a videó kép és hanganyagát többnyire egy 2010-es finnországi hadgyakorlatból vették.

Egy másik esetben az orosz médie képeket közölt egy szovjet-korszakból visszamaradt ukránnak mondott tankról, ahogy az éppen orosz területekre készül behatolni. Egy Oryx nevű, katonai eszközökre specializáló nyíltforrású oldal hamar rövidre zárta a találgatást, hiszen az ukrán hadseregnek soha nem is lehetett joga hozzájutni a képeken szereplő BTR-70M-es harckocsit.

Ezeknek úgy is mindegy

Meglepő lehet, hogy a 2014-óta pörgetett propaganda, pont most válna ilyen hanyaggá, de jelenleg ez is bőven megteszi, állítja Stefan Mesiter, DGAP (Német Külkapcsolati Tanács) orosz dezinformációs kampányokra specializálódott szakembere. Putyin a napokban is gyakran használta a népírtás szót, amit már 2014-ben, a Krím-félsziget annektálásánál beleégetett az emberek fejébe.

A Koppenhágai Egyetem egyik dezinformáció kutatója, Jevgenyij Golovcsenko egyetért, a sokéves munka megtette a hatását. Mivel már 8 éve nyomják a propagandát, kialakult az a réteg akik számára ez vált a valósággá, és meg se fordul a fejükben, hogy az állami média megvezetné őket, vagy tudatosan hamisított anyagokat adna le nekik.

Szintén a Koppenhágai egyetemről, Valentina Shaplova orosz média- és propagandakutató szerint az is indokolja a hanyagságot, hogy a mennyiségre kezdtek fókuszálni. Ő A "dezinformáció ködjének" keresztelte ezt a jelenséget, melynek az a lényege, hogy annyi egymásnak akár ellent is mondó narratívát kreáljanak, hogy ne tudja eldönteni a közönség, mi is történik valójában, és így az elmélet szerint automatikusan a hozzájuk legközelebb álló Kreml narratívát fogják választani.

Meister szerint a nagy mennyiségben előállított dezinformációt az is indokolja, hogy Ororszország a világ többi része alapvetően szkeptikusan közelít a tőlük származó hírekhez. Hiába nem ide szánják, mellékes plusz lehet nekik, ha a Nyugat szakértői és döntéshozói idejüket arra pazarolják, hogy az orosz propagandával foglalkozzanak.

Az Ukrajnával kapcsolatos legfontosabb híreket ezen a linken olvashatja.