Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök hajnalban jelentette be a speciális hadműveletet, melynek keretében az ukrán határvidéken felsorakozott mostanra közel 200 ezer katona megkezdte az ország megszállását.
Az orosz állami TASZSZ híradása szerint, Putyin arra hivatkozik, hogy az igazságra nevében jár el, kénytelen felszabadítani az elnyomott ukrajnai oroszokat az állítólagos ukrán terror alól. "Demilitarizálni," és "denácifikálni" szeretné az országot.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy bejelentkező videóban nyugalomra kérte polgárait és elmondta, az Egyesült Államok velük van. A Fehér Ház közleményben erősítette meg a Zelenszkij által elmondottakat: Joe Biden amerikai elnök elítéli az orosz agressziót, további szankciókat ígért és az ukrán elnök kérésének megfelelően arra bíztatja a világ vezetőit, hogy ők is nyilvánítsák ki véleményüket Putyinnal szemben.
Természetesen a nyugati világ résztvevői sorra ítélik el Ukrajna megszállását. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen elsők között jelentett be masszívabb szankciókat Putyinnal szemben. "Oroszország arcátlan tettei nem maradnak büntetés nélkül." fogalmazott Justin Trudeau kanadai elnök, aki szintén többletszankciókat ígért.
A modern Nyugat legnagyobb kihívása
A Reuters szakértői szerint Joe Biden élete legnehezebb feladata előtt áll. Ez idáig hiába fenyegetett "minden szankciók anyjával," hiába szállított tömérdek fegyvert Ukrajnába, és hiába igyekezett egységbe kovácsolni a nyugati világ vezetőit, Putyinról minden elrettentő intézkedés "lepattant" eddig. Nem kérdés, hogy a XXI. század legvéresebb konfliktusával fenyegető helyzet, komoly megpróbáltatás állítja az egész Nyugatot.
Biden stratégiájának voltak sikeresebb és sikertelenebb részei egyaránt. Könnyen megkockáztatható például, hogy az orosz támadás csakis azért nem indult meg még korábban, mert az USA hírszerzése folyamatosan tájékoztatott Putyin hamis zászlós kísérleteiről, ettől függetlenül azonban az elejétől hátrányból indult. Biden több ízben nyilvánvalóvá tette, hogy katonái nem fognak bevetésre kerülni Ukrajna határain belül.
Oroszország az egyetlen igazi nukleáris hatalom az USA-n kívül, és Washingtonnal semmilyen előzetes védelmi megegyezése nincsen Ukrajnával. Emellett egy tőlük távol levő kelet-európai országban háborúba bocsátkozni túlságosan Afganisztánt kudarcát idézné a legtöbb amerikaiban, maradt tehát a helyi erők támogatása.
Felemás stratégia
Ugyan európai diplomaták szerint a NATO és a nyugat-európai hatalmakkal folytatott egyeztetésekben "példásan" járt előre, különösen elődje, Donald Trump politikája után, kritika is érte jelképes akciói miatt. Ian Kelly volt amerikai diplomata szerint komoly baj volt azzal az aszimetriával, ami a fenyegetések között volt. Biden gazdasági szankciókat ígért egy katonai megmozdulás ellen, szerinte az oroszokéhoz mérhető masszív katonai erőt kellett volna felvonultatni Ukrajna nyugati oldalán, és azt kommunikálni Putyin felé, hogy "visszavonulunk, ha ti is visszavonultok."
Biden a szankciók időzítése miatt is rendszeresen kapott a fejére. Zárt ajtók mögött ugyan elvileg jól mentek a tárgyalások, és hamarosan élőben is láthatjuk az átfogó koordináció eredményét, többen úgy vélik több értelme lett volna az orosz csapatok bevonulása előtt ellőni a gazdasági fegyvereket.
A republikánus képviselők különösen támadták ezért a demokrata Biden.kormányt, és erre bizonyára sokat fognak építeni a közelgő időközi választásokban is. Ha Biden képtelen érdemben gátat szabni Putyin terjeszkedésének, fölmerül a kérdés: mire lesz képes egy esetleges kínai megmozdulás esetén?
Az Ukrajnával kapcsolatos fejleményeket ezen a linken követheti.