A világ energiaellátásának ideológiája változik. Egyre inkább távolodunk a szabadkereskedelemtől, és egy politikailag vezérelt és államilag meghatározott energiarendszer felé haladunk - írja Pletser Tamás, az Erste csoport regionális olaj– és gázipari elemzője, a G7-en megjelent elemzésében.

A cikkben két ismert energiahordozó a kőolaj és a földgáz helyzetének változása mellett a kevésbé emlegetett dízelüzemanyagról is szól van. Ami az olajat illeti, az orosz olajtermelés már a háború előtt is csökkenő kilátásokkal bírt. A 2021-es 10,5 millió hordó/nap kihozatalt a szakértők 8,5 millió hordó/napra becsülték 2030-ra az ukrajnai háború kitörése előtt. Valószínű, hogy ez inkább 5-7 millió hordó/nap szintre süllyed, ha a nyugati szankciók változatlanul fennállnak az országgal szemben.

Ezzel együtt a szakértő véleményee szerint egy-két éven belül Oroszország is kiépíti teljes mértékben az új eladási csatornáit, a kőolajának zöme a Távol-Keleten fog vevőre lelni. A 30-40 dollárral olcsóbb olaj olyan vonzerőt jelent az energiaéhséggel küzdő világban, hogy nehéz a csábításnak ellenállni.

Dízel: a "titkos" függőség

A földgázzal kapcsolatban, amelynek szállítását nem egyszerű átalakítani, orosz kilátások hosszabb távon nem igazán kedvezőek. Az elemző szerint tíz év múlva Oroszország mindent meg fog tenni, hogy Európát a legnagyobb vevőként üdvözölhesse. Nem hiszi, hogy sikerülhet az oroszoknak az európai leválás: az ázsiai nagy volumenű vezetékes szállítás és a nagyobb LNG-mennyiség legfeljebb a keleti vágyálmak tárgya.

Az oroszoknak csak annyiban van nagyobb szerencséjük, hogy a kizárólag gázt termelő mezőket jobban le lehet fojtani, mint az olajmezőket, és az orosz kitermelési technológia alkalmas arra, hogy a meglévő lelőhelyeket kiaknázza.

Van egy terület, amiről kevés szó esik. Az orosz finomítók főleg dízelt, illetve fűtőolajt és vákuum gázolajat adnak el az európai vevőknek, az utóbbi kettő tovább finomítható dízelüzemanyaggá. Gyakorlatilag Oroszország elégíti ki az európai 1,0-1,1 millió hordó/napos dízeligény 65-85 százalékát.

A dízel nemzetközi piaca jóval kisebb, mint a nyersolaj piaca. Európa elsősorban az Egyesült Államokból és a Közel-Keletről vásárol ebből a termékből Oroszországon kívül. Csakhogy jelenleg a dízelből globális hiány van, így alig látszik, hogy Oroszországon kívül honnan jöhetne még belőle. Az elégtelen gázolajkínálat egyik oka, hogy a koronavírus-járvány után a kereslet megélénkült, miközben hárommillió hordó/nap finomítói kapacitás bezárt 2020-2021-ben, és a vállalatok sem tudták a nagy közel-keleti és távol-keleti finomítói beruházásaikat folytatni.

Az sem kedvezett, hogy Európa a klímasemlegességi célok nevében ellenérdekelté tette az európai olajcégeket abban, hogy növeljék vagy fenntartsák a mostani finomítói kapacitásaikat.