Oroszország szombaton indította el azt a nukleáris meghajtású jégtörőt, amely annak az ambiciózus programnak a része, hogy minél jobban kihasználhassák az északi-sarkvidéki kereskedelmi potenciált. Az elmúlt években ugyanis egyre hosszabb időszakokra olvadt el, vagy vékonyodott el a jég az itteni tengereken, hogy felgyorsult a hajószállítás Ázsia, de leginkább Kína felől. A térképre nézve látható is, hogy rövidebb erre indulni, mint délről megkerülni, Ázsiát, és Afrika mellett a Szuezi-csatornán felutazni Európába, amely az egyik legfontosabb piac. A föld formája miatt, a gömb felületen az útvonal eleve rövidebb is.
Az Ural nevű atomjégtörőt egy szentpétervári dokkban bocsátották vízre, amely jelenleg a világ egy legnagyobb és legerősebb ilyen típusú hajója. Egy háromtagú flotta része lesz a jövőben - írja cikkében a Reuters. A 75 fő befogadására tervezett Ural 3 méteres vastagságú jeget is áttörhet.
Oroszország új infrastruktúrát fejleszt, így kikötőit is átépíti, hogy kihasználja az északi-tengeri útvonal (NSR) üzleti potenciálját. A felmelegedés miatt ugyanis lehetőség nyílt arra, hogy egész évben folyamatos legyen itt közlekedés.
Az Uralt két másik jégtörő - az Arktika (Északi-sark) és a Sibir (Szibéria) - kíséri majd, ezeket jelenleg is építik. Mindegyikbe az orosz állami tulajdonú Roszatom - a paksi erőmű alapjait adó cég - gyártja azokat a kisméretű reaktorokat, amelyek majd nukleáris meghajtást biztosítanak a hajóknak.
Vlagyimir Putyin elnök áprilisban elmondta, hogy Oroszország támogatja a jégtörők építését azzal a céllal, hogy jelentősen növelje az árufuvarozást a sarkvidéki partok mellett. 2035-re Putyin azt akarja elérni, hogy az orosz sarkvidéki flotta legalább 13 nagy teherbírású jégtörővel működjön, amelyek közül kilencet nukleáris reaktorok működtetnek majd.
A végső cél azonban nem a kereskedelmi útvonal kihasználása lehet: a szabadon járható sarkvidéki rész lehetővé tenné, hogy hozzáférjenek az itteni bőséges nyersanyagkészleteket. Az Északi-sarknál - a becslések szerint - 412 milliárd hordónyi olaj-, valamint hatalma gázkészletek vannak. A világ felderítetlen olaj- és gázmennyiségének 22 százaléka lehet itt.