A közkeletű vélekedésekkel ellentétben az orosz gazdaság nincs jó állapotban a kilenc hónapja tartó háború költségei, valamint a nyugati szankciók miatt. Bár a kezdeti 18 százalékos, 20 éves rekordot jelentő szintről már 12-15 százalékos szintre lassult az infláció, ez még mindig magas szint. Az elmúlt hónapokban ez lehetővé tette, hogy az orosz jegybank kamatot vágjon. Köszönhetően főleg annak, hogy Oroszország maga energiahordozók terén önellátó.

A pénteki döntés valószínűleg véget vet a monetáris lazítás példátlan ciklusának, amely április óta hat lépésben több mint a felére csökkentette a hivatalos hitelfelvétel csökkentését. Az emelkedő inflációs várakozások és az invázió gazdasági következményeinek veszélye csak fokozza az óvatosságot, miután Elvira Szahipzadovna Nabiullina kormányzó már jelezte, hogy a szüneteltetés egyre valószínűbbé válik.

A Bloomberg által megkérdezett közgazdászok többsége azt jósolja, hogy az irányadó kamatláb 7,5 százalékon marad, és csak egy kis kisebbség prognosztizál csökkentést. Nabiullina 15 órakor sajtótájékoztatót tart Moszkvában, és a döntéshozók frissített előrejelzéseket is kiadnak.

„Az orosz jegybanknak rengeteg makrogazdasági oka lehet a kamatcsökkentés folytatására, de ezek nem biztos, hogy elegendők ahhoz, hogy a jelenlegi helyzetben enyhítsenek a politikán” – mondta Ivan Tchakarov, a Citigroup közgazdásza. Szerinte a részleges mobilizáció bejelentése megnövekedett bizonytalansághoz vezetett, ami a múltban inkább a kamatcsökkentés ellen billentette a mérleg nyelvét. 

A szankciók megteszik a hatásukat

A központi bank közgazdászai ebben a hónapban azt is elmondták, hogy a februári invázió óta a külföldi vállalatok menekülése az orosz piacról inflációs nyomást okoz, mivel a kulcsfontosságú fogyasztási cikkek készletei fogynak. Ennek fő oka, hogy a nyugati szankciók vagy a közvélemény nyomása miatt, de a nyugati cégek távoztak, így pedig rengeteg termék gyártása nem megoldott. Valamint az energiaexportra kivetett szankciók, továbbá a kínai gazdaság válsága miatt az olaj- és gázbevételek is folyamatosan csökkennek, már a kitermelést is visszafogták.

„A konzervek iránti megugró kereslet, a bankokból történő nagyarányú készpénzfelvételek és a csökkenő jelzáloghitel-kérelmek miatt az orosz háborús mozgósítás hatásai egy könnyű Covid-zárlathoz hasonlítanak. Vajon az orosz jegybank a Covid-korszak forgatókönyveire támaszkodik majd, és folytatja a merész kamatcsökkentéseket? Úgy véljük, a válasz nem: a hasonlóságok csak látszólagosak, és az infláció kordában tartása az irányadó kamatláb változatlanul hagyását követeli meg” – értékelte a helyzetet Alekszander Iszakov, Oroszországra szakosodott közgazdász.

A sorozás gazdaságra gyakorolt hatása kevésbé egyértelmű. A fogyasztói árak nyomás alá kerülhetnek, ha a 300 000 tartalékos mozgósítása tovább növeli a munkaerőhiányt és a munkáltatók közötti verseny fokozódásával felfelé nyomja a béreket.  De az ellenkezője is bekövetkezhet, mivel a fogyasztókat takarékosságra ösztönözheti. A behívás a kormányzati kiadásokat is növelni fogja, és a vártnál nagyobb költségvetési hiányt eredményezhet. 

Vlagyimir Putyin orosz elnök maga a gazdaságélénkítését várja el az orosz jegybanktól. Ez a lazítás irányába mutat, azonban a magas infláció, a háborús költségek, a kivonult nyugati cégek miatt mindez csak fokozhatja a pénzromlás és az életszínvonal esésének mértékét.