Az Ukrajna ellen indított háború megmozgatja Oroszország pozícióit a Kaukázus déli részén lévő volt szovjet tagköztársaságok környezetében is, ahol Moszkva hagyományosan kulcsszerepet játszik a térség konfliktusainak kezelésében – írja a Moscow Times szakértőkre hivatkozva. Az oroszok eddig is komoly kihívásokkal néztek szembe a világnak ezen a részén, miután Törökország igyekszik kiterjeszteni befolyását a régióra, az invázió azonban összekuszálta a szálakat, aminek az lehet a vége, hogy Oroszország teret veszít – mondja Paul Stronski, a Carnegie Endowment for Internationa Peace kutatóintézet Dél-Kaukázussal foglalkozó elemzője.

A három volt szovjet tagköztársasság, Örményország, Azerbajdzsán és Georgia (Grúzia) nem támogatta Oroszországot az ENSZ Közgyűlésének azon a szavazásán, amely elítélte Moszkvát az ukrajnai invázió miatt. Ahogy a szakértő mondja, az invázió riasztó precedenst teremt arra mindhárom országban, mire számíthatnak, ha összeakasztanák a bajszukat Moszkvával.

Kapcsolódó

Az egyik kritikus terület Nagorno-Karabakh, egy enklávé, ami Azerbajdzsánban van, de főként hazájuktól elszakadt örmények lakják, és levált az azeri közigazgatástól. Moszkva jó viszonyt ápol mindkét országgal, miközben Azerbajdzsán közeledik Törökországhoz, és Ankara segítségével 2020-ban háborút robbantott ki az elszigetelt országrész körül, amelyben jelentős területeket foglalt vissza az örményektől. A konfliktus azzal zárult, hogy az enklávét és Örményországot összekötő folyosót az orosz hadsereg biztosítja békefenntartó szerepkörben.

Fegyveres villongások

Az elmúlt hetekben olyan pletykák kaptak lábra, hogy az ebben a misszióban részt vevő orosz erők egy részét átdobják az ukrajnai háborúba, ami hozzájárult a Nagorno-Karabakh körüli csetepaték erősödéséhez. A tűzszünet megsértése egyébként mindennapos. Az azeri katonaság március utolsó hétvégéjén az enklávéban elfoglalta Farrukh falut, miközben mindenfelé lőtték egymást a felek, természetesen egymást okolva a csatározások felerősödéséért. Moszkva békességre intette a feleket.

Eközben Azerbajdzsán elnöke, Ihlam Alijev ugyan az ukrajnai háború kezdetekor még Moszkvában járt, ám Moszkva és Baku viszonya homályos. Az autoritárius azeri vezetéshez lojális média igyekszik semleges álláspontot képviselni az invázióval kapcsolatos híreiben, miközben halványan Ukrajna támogatása felé hajlik. Kijev hagyományosan Bakut támogatja a nemzetközi politikában, ami fegyverszállításokban is megnyilvánult, miközben Oroszország az örmények pártján áll.

Bábállamok szolidaritása

Az ukrajnai háború hatása érződik Georgiában is, amelynek a három térségbeli ország közül a legrosszabb a viszonya Moszkvával. Tbiliszi az elmúlt időszakban igyekezett elkerülni, hogy rossz benyomást keltsen az orosz vezetésben, például megtagadták néhány orosz ellenzéki személyiségtől, hogy Georgiába emigráljon.

Ahogy a két donbaszi szakadár bábállam elszakadt Ukrajnától, úgy ennek az országnak is megvannak a senki által el nem ismert oroszbarát, szakadár területei, Dél-Oszétia és Abkházia. Az alapvetően Nyugat-barát tbiliszi vezetés attól tart, hogy ha az oroszoknak eszükbe jut, akkor bármikor hasonló inváziót indíthatnak Georgia ellen is, mint a Ukrajna ellen, hogy elismertessék a bábállamok szuverenitását.

Ezt az aggodalmat támaszthatja alá, hogy a két georgiai szakadár álállam Moszkvát követve elismerte a két ukrajnai álállamot, és „szolidaritásból” katonákat küldtek Ukrajnába harcolni. Összesen 2000 orosz és dél-oszétiai katonát dobtak át az ott állomásozó erőkből. Szakértők szerint összességében az ukrajnai háború növeli a politikai-katonai bizonytalanságot a Dél-Kaukázusban is.

Az ukrajnai háborúval kapcsolatos híreinket ezen a linken olvashatja.