Oroszország túlfűtött gazdasága jövőre jelentősen lelassul, a súlyosbodó munkaerőhiány és a nyugati szankciók ugyanis jelentősen visszafogják az ország teljesítményét – írja friss jelentésében az Orosz Központi Bank. Az idén várhatóan 3,5-4 százalékot is elérő növekedést eddig elsősorban a fogyasztók és az állam erős belföldi kereslete hajtotta a jegybank szerint – számolt be róla a Financial Times.
Úgy látják, az orosz gazdaság előtt jelentős kihívások állnak annak ellenére is, hogy az a vártnál jobban teljesített eddig az Ukrajna megtámadása után az ország ellene bevezetett nyugati szankciók közepette. Előrejelzésük szerint jövőre 0,5-1,5 százalékos, 2026-ban pedig 1-2 százalékos gazdasági növekedést lesz képes produkálni az ország, a hosszabb távú bővülést a technológiai import korlátozása és a szakképzett munkaerő kiáramlása korlátozza majd. Termelési kapacitásait és munkaerőforrásait Oroszország már majdnem teljesen, 80 százalékhoz közeli kihasználtsággal működteti. A legsúlyosabb munkaerőhiánnyal a feldolgozóipar, a kereskedelem és a mezőgazdaság küzd.
Alekszej Zabotkin, az jegybank helyettes kormányzójának elmondása szerint a rendelkezésre álló termelési kapacitások kimerültek. A bővülés ütemét a szankciós akadályok és a termelőeszközök teljesítményének fizikai korlátai hátráltatják. A gazdaságnak munkaerőre is szüksége lenne, de a munkaerőhiány jelentősen súlyosbodott – tette hozzá. A szankciók meghosszabbításáról többek között itt írtunk.
Az orosz vállalatok béremeléssel próbálják kezelni a helyzetet, az első negyedévében 19,2 százalékkal nőttek a nominális bérek, ez a második negyedévre 17,4 százalékra lassult. A növekvő bérek, valamint a költségvetési kiadások elszabadulása azonban kiváló táptalajt jelentenek az inflációnak, ez idén év végére a 6,5-7 százalékot érheti el. Jelentése szerint a szankciós akadályok komoly nehézségeket jelentenek a fizetések és a logisztika terén, ezek miatt jelentősen csökkent az ország importja.
Van durvább forgatókönyv is
Ez azonban csak az előrejelzés finomabb része, amely több más, ennél drasztikusabb forgatókönyvet is felvázolt. Ilyen lenne egy olyan globális válság kialakulása, amelyet az Egyesült Államok és Kína közötti kapcsolatok romlása és a gazdaság deglobalizálódása váltana ki erős kamatemelésekkel kísérve. A válság mérete a 2007-2008-aséhoz lenne hasonló.
Ebben az esetben tovább szigorodnának az Oroszországgal szembeni szankciók, s emiatt esnének az energiaexportból származó bevételek. Ekkor Oroszország nemcsak, hogy hozzányúlna nemzeti vagyonalapjának tartalékjaihoz, hanem már 2025-ben teljesen kimerítené azt. Az orosz gazdaság 2025-ben ekkor 3-4 százalékkal zsugorodna.