Egy amerikai magáncég által közzétett műholdfelvételeken látszik, hogy újabb orosz katonai csapatösszevonások történtek az elmúlt napokban az Ukrajnához közeli katonai támaszpontokon. Szakértők szerint ez arra utal, hogy Moszkva a válság enyhítését célzó diplomáciai erőfeszítések közepette is folytatja a haderőfejlesztést.

Az amerikai székhelyű Maxar Technologies, amely hetek óta nyomon követi az orosz erők megerősödését, azt mondta, hogy a szerdán és csütörtökön készült képeken jelentős mennyiségű új harceszközt azonosítottak, amelyeket az elmúlt időszakban telepítettek az elcsatolt Krím, Nyugat-Oroszország és Fehéroroszország több pontjára.

Csapatösszevonások az ukrán határ közelében.
Csapatösszevonások az ukrán határ közelében.
Kép: AFP/Maxar Technologies

A Krímben, amelyet Oroszország 2014-ben annektált Ukrajnától, a Maxar azt mondta, hogy a Szimferopol várostól északra fekvő Oktyabrszkoje repülőtéren nagyszabású új csapat- és felszerelési telepítést azonosított, beleértve 550 csapatsátrat és több száz járművet. Új csapatok és felszerelések érkeztek a krími Novoozernojé közelébe is, de megnőtt a katonai jelenlét a félsziget északnyugati partvidékén fekvő Szlavne város közelében is - írja a Reuters. A becslések szerint a mostani csapatösszevonások előtt is 100-130 ezer katona volt az ukrán határ közelében, most tovább nőhetett ez a szám.

Mindez arra utal, hogy nem enyhül a feszültség a térségben, hiába lengetett be fájdalmas gazdasági szankciós csomagot az Egyesült Államok és az Európai Unió. Ezek része, hogy megtiltják a nyugati bankoknak, hogy részt vegyenek az orosz államadósság finanszírozásában - leegyszerűsítve nem vásárolhatnak új orosz államkötvényeket -, valamint kizárhatják Oroszországot a dollárkereskedelemből, vagy a SWIFT banki utalási rendszerből is.

Kapcsolódó

Zárják a csapot

Mindezekre borítékolható orosz válasz, hogy beszüntetik a földgáz- és kőolajszállítmányokat a kontinensre, de elképzelhető, hogy az ipari fémek exportját is leállítják. Mindez fájdalmas lehet az EU gazdaságának, amely 40 százalékban orosz földgázt használ, a kőolajának harmada érkezik keletről. Vagyis Oroszország joggal feltételezheti, hogy Ukrajna kedvéért Európa nem áldozza fel a jólétét és gazdaságát. 

Bár szakértők arra számítottak, hogy csütörtök este az amerikai Szenátus már összeállít egy kisebb szankciós csomagot, amely alternatív elemeket tartalmaz, ez az egyeztetés egyelőre ötlettelenségbe fulladt. A Fehér ház szokásos tájékoztatóján pedig csak azt erősítették meg, hogy a veszély valós és Joe Biden javasolta az amerikai állampolgároknak, hogy hagyják el Ukrajnát mielőbb.

Viszont időközben szakértők egy csoportja talált egy olyan területet, ahol fájdalmas csapást lehet mérni Oroszországra: a chipek és az elektronika. Bár Oroszország híres arról, hogy jól képzett kiberkatonái vannak, hackerei a világ élvonalába tartoznak, de az ország IT-ipara nincs jó helyzetben, csúcstechnológiás eszközöket szinte egyáltalán nem gyártanak az országban. Még az orosz hadsereg legmodernebb drónjaiban is német, brit, svájci és dél-koreai chipek és alkatrészek vannak. 

Bénítható ipar

Noha a Szovjetuniónak számos kis félvezetőgyára volt, amelyekben chipeket készítettek, főként katonai felhasználásra a kommunizmus végével ezek egy része csődbe ment, mások csak elavult eszközök gyártásával foglalkoztak. Az új szankciók tehát most az elektronikai eszközök eladására vonatkozhat. Két okból is fájdalmas lehet ez Oroszországnak: egyrészt nem juthat cserealkatrészekhez a már meglévő eszközeihez és az újak gyártása is nehézkessé válhat. Másrészt a már meglévő harceszközökben használt elemek is célponttá válhatnak.

Az Egyesült Államok és az Európai Unió már most is korlátozza a védelmi célú elektronikai termékek Oroszországba irányuló exportját, és az elmúlt években folyamatosan szigorították ezeket a szabályokat, aminek nem lett hatása. Az orosz hálózatok azonban megtalálták a módját, hogy megkerüljék ezeket az akadályokat: sokszor fedőcégeken keresztül vitték a titkosszolgálatok a chipeket Oroszországba. Máskor meg Kínán keresztül vettek meg chipeket. Viszont az amerikaiak szerint lehet egy megoldás, hogy ezt az utat is lezárják.

A washingtoni tisztviselők által fontolóra vett szélesebb körű blokád értelmében az Egyesült Államok világszerte számos országot kényszeríthetne arra, hogy csökkentse az Oroszországba irányuló chipexportját azzal, hogy megtiltja nekik, hogy amerikai technológiát használjanak az orosz vevők számára készülő alkatrészek gyártásához.

A legtöbb chipekkel kapcsolatos amerikai, vagy amerikai szoftvereket használnak a gyártóberendezések irányításához. Ha valaki ezt a kitettségét csökkenteni akarta, akkor dél-koreai vagy európai szabadalmakra és programokra hagyatkozhatott. Szakértők szerint a legtöbb chipgyár világszerte - köztük a kínai és tajvani gyárak is -, nyugati gyártási eszközöket vagy szoftvereket használ a termelési folyamatai során.

Hacsak ki nem lábal...

Az Egyesült Államok a tilalmat az orosz katonai és csúcstechnológiai ágazatokra korlátozhatja, vagy szélesebb körben is alkalmazhatja, és így az orosz állampolgárokat megfoszthatja bizonyos okostelefonoktól, táblagépektől és videojáték-konzoloktól - tudta meg a Washington Post kormányzati tisztviselőkre hivatkozva.

Ugyan nem tűnik elsőre túl hatásos lépésnek, hogy mikor már az orosz eszközökben vannak a nyugati alkatrészek, akkor különösebben nagy hátrányt jelentene, ha ezekre embargót vezetnének be, de több okból is fájdalmas lehet ez. Egyrészt kockázatos úgy támadásba kezdeni, ha az eszközök javíthatósága nem biztosítható. Másrészt az informatikai eszközöknél mindig kitettséget és veszélyforrást jelent, ha valaki idegen technológiát alkalmaz, ugyanis azok gyenge pontjait egy gyártó könnyebben felismeri, mint aki alkalmazza. 

Ettől még a technológiai eszközökre kivetett szankció önmagában nem elég ahhoz, hogy azonnal térdre kényszerítse Oroszországot, viszont olyan kiegészítő elem lehet, amelyet ha egy Ukrajna elleni támadás előtt vetnek be, akkor úgy okoz fájdalmat a Kremlnek, hogy nehezen tud rá reagálni.