Miközben az Egyesült Államok és az Európai Unió szankciókat alkalmaz, hogy megbüntesse Oroszországot az ukrajnai invázió miatt, az európai vállalatok már a veszteségeket mérik fel, hogy a Moszkvára kirótt büntetések mekkora károkat okoznak a működésükben. A legfájdalmasabb a SWIFT nemzetközi utalási rendszer oroszországi hozzáférésének korlátozása lesz: a legutolsó becslések szerint 29-34 milliárd eurónyi nyugati banki kitettség van az oroszoknál, ebből 20-22 milliárd tartozik európai pénzintézetekhez.

A szankciókat, amelyek magukban foglalják a kormány és a bankok globális pénzügyi piacokon való hitelfelvételének megakadályozását, a technológiai import blokkolását és a befolyásos oroszok vagyonának befagyasztását, úgy dolgozták ki, hogy az orosz gazdaságnak a lehető legnagyobb fájdalmat okozzák, miközben a lehető legkisebb kárt okozzák az Európai Unión belül - mondta pénteken Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter.

Kapcsolódó

A párizsi kormány erőltette leginkább a lépést az oroszok ellen, Emmanuel Macron elnök és Le Maire sorra hívták fel uniós kollégáikat, hogy meggyőzzék a SWIFT-tilalomról őket. A legtovább vonakodó Németország is beadta a derekát, bár végül nem került fel az összes bank a tiltólistára, csak az SWIFT-ügyletek 70 százalékát bonyolító pénzintézetek.

A kár így is nagy: Oroszország, amely a világ egyik, Európa legfontosabb nyersanyagexportőre csak nagyon körülményesen tudja majd fogadni a fizetéseket a termékeiért, miközben a legtöbb piaci szereplő inkább nem kockáztat, egyáltalán nem vesz a Kreml által felügyelt gazdaságból semmit. Jól mutatja, hogy miközben a Brent és a WTI hordónkénti ára már 100 dollár közelében (vagy bőven afelett) mozog, addig az orosz Urals már a 80 dolláros szint aljához közelít. Becslések szerint az orosz külkereskedelmet az 50-65 százalékára vághatja vissza a SWIFT-korlátozás, az éves orosz GDP 5-7,5 százalékkal is visszaeshet.

Sokkra készülnek az európai cégek

Az Oroszországban évek óta üzleti tevékenységet folytató külföldi vállalatok ezrei készülnek azonban az elkerülhetetlen gazdasági visszahatásra, az ukrajnai háború pedig azzal fenyeget, hogy megszakítja az ellátási láncokat és lehúzza Európa gazdaságát, éppen akkor, amikor az kezdett magához térni a Covid-járvány okozta visszaesésből.

"Az Ukrajna elleni támadás fordulópontot jelent Európában" - mondta a héten Christian Bruch, a németországi székhelyű Siemens Energy, a turbinák és generátorok egyik legnagyobb gyártójának vezérigazgatója. "Nekünk mint vállalatnak most pontosan elemeznünk kell, hogy mit jelent ez a helyzet az üzletünkre nézve" - idézi Bruchot a New York Times.

Bár az Oroszországba irányuló eladások csak mintegy 5 százalékát teszik ki Európa teljes világkereskedelemének, Oroszország évtizedek óta kulcsfontosságú célpontja az európai vállalatoknak számos iparágban, többek között a pénzügy, a mezőgazdaság és az élelmiszer-, az energia-, az autó-, a repülőgépipar és a luxuscikkek területén.

Egyes európai vállalatok, különösen Németországban, évszázadok óta üzleti kapcsolatban állnak Oroszországgal. A Deutsche Bank és a Siemens, a Siemens Energy anyavállalata, a hatalmas konglomerátum már a 19. század vége óta folytat ott üzleti tevékenységet. A hidegháború idején a gazdasági kapcsolatokat a vasfüggönyön túli kapcsolatok fenntartásának egyik módjának tekintették.

Rajtuk kívül az elmúlt években intenzíven terjeszkedett Vlagyimir Putyin elnök oroszágában a Renault, amely megvette a Ladát is, de saját márkáit is népszerűsíti. Jelentős piaccal bíró márka még a Volkswagen is, amely az ország növekvő városi középosztályát célozta meg. A németek emellett traktorokat akartak eladni az orosz gazdáknak, vagy orosz titániumot akartak beszerezni a repülőgépekhez.

Míg egyes multinacionális vállalatok, például a Deutsche Bank, a Krím 2014-es katonai művelet során történt annektálása után visszavonták oroszországi ügyleteiket, mások az elmúlt években szorgalmasan dolgoztak piaci részesedésük növelésén és bátran igyekeztek kiterjeszteni oroszországi üzleti tevékenységüket - még akkor is, amikor Vlagyimir Putyin elnök a szomszédos Ukrajna lerohanására készült.

A múlt hónapban 20 olasz felsővezető videohívást szervezett Putyinnal - írja a New York Times -, hogy a gazdasági kapcsolatok erősítéséről beszéljenek, miközben orosz csapatok tömegei vonultak Ukrajna határai körül. Az UniCredit bank, a Pirelli gumiabroncsgyártó vállalat, az állami tulajdonú Enel közműszolgáltató és mások vezetői több mint fél órán keresztül hallgatták, ahogy Putyin az olasz üzleti befektetésekről és az oroszországi lehetőségekről beszélt.

A január 25-én tartott telefonbeszélgetés felbőszítette az európai politikusokat, és kiemelte az ellentétes gazdasági érdekeket, amelyekkel Európa szembesül, miközben most arra törekszik, hogy szankciók sorával büntesse Moszkvát az Ukrajna elleni támadás miatt. A jövő hétre tervezett hasonló telefonbeszélgetést a német üzleti vezetőkkel, köztük az Uniper energiaipari vállalat és a Metro szupermarketlánc vezetőivel csak csütörtökön fújták le.

Keresték a kibúvókat

A héten folytatott heves tárgyalások során Olaszország képviselői egy ponton azt akarták elérni, hogy a luxustermékeket gyártó iparuk által előállított termékeket hagyják ki a szankciós csomagból. Emellett olyan szűkebb körű szankciók mellett érveltek, amelyek kihagyják az orosz bankokkal szembeni nagyobb mértékű szigorítást, ahogyan Ausztria is, amelynek Raiffeisen Bank International bankja több száz fiókot tart fenn Oroszországban - mondták diplomaták a lapnak.

Mindeközben az európai cégek kaptak egy kis segítséget: az uniós szankciócsokorból első körben kihagyták az energetikai szektort, vagyis nem tilos olajat vagy földgázt importálni oroszországból. A SWIFT-korlátozás ezt viszont nagyon megnehezíti, cserébe a piac lepraként tekint az orosz termékekre. Olyan gyorsan változnak a korlátozó intézkedések Moszkvával szemben, hogy inkább nem vásárolnak, nem fektetnek be az orosz piacon.

Az óvatosság érthető, de fájdalmas is: csak Franciaország esetében a 40 legnagyobb francia vállalat közül 35-nek, amelyet az ország CAC 40-es tőzsdéjén jegyeznek, vannak jelentős orosz befektetései. Az Auchan szupermarketektől kezdve, egészen a francia energiaóriás, a TotalEnergies cseppfolyósított földgázzal kapcsolatos tevékenységeiig a Jamal-félszigeten, az Északi-sarkkör felett. A frankfurti DAX indexben jegyzett 40 vállalat közül kettő kivételével mindegyiknek vannak oroszországi befektetései.

A francia pénzügyminisztérium szerint mintegy 700 francia leányvállalat működik Oroszországban különböző iparágakban, több mint 200 000 munkavállalót foglalkoztatva. Bár Le Maire ígéretet tett arra, hogy a szankcióknak a francia gazdaságra gyakorolt hatása minimális lesz, az egyes francia vállalatokat ért csapás messze nem lesz ennyire kicsit.

Európa-szerte három dologra lehet készülni: Oroszország Ukrajna elleni támadása miatt még gyorsabban emelkedhetnek az energia- és élelmiszerárak, ami megijesztheti a befektetőket. Az ellátási zavarokból és a gazdasági szankciókból eredő gazdasági károk egyes országokban és iparágakban súlyosak, míg másokban észrevétlenek lennének.

Az olajárak már most is a legmagasabbak 2014 óta, és a konfliktus eszkalálódásával tovább emelkedtek. Oroszország a harmadik legnagyobb olajtermelő, és nagyjából minden 10 hordóból egyet biztosít a világgazdaság számára. Európa a földgáz közel 40 százalékát Oroszországból szerzi be, és valószínűleg magasabb fűtésszámlákkal kell számolnia. A földgázkészletek fogyóban vannak, és az európai vezetők azzal vádolják Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy politikai előnyszerzés céljából csökkenti a szállításokat már tavaly ősz óta.

Oroszország a világ legnagyobb búzaszállítója, és Ukrajnával együtt a teljes globális export közel negyedét adja. Az olyan országokban, mint Egyiptom és Törökország, ez a gabonaáramlás a búzaimport több mint 70 százalékát teszi ki. Európa elláthatja magát gabonával, de Afrika, a Közel-Kelet és egyes ázsiai országok nagyon megszenvedhetik a kieső exportot. A beszűkülő gabonapiacon az árak is felfelé tartanak majd.

Az autók kipufogórendszereiben és mobiltelefonokban használt palládium ára az egekbe szökött, mivel félő, hogy Oroszországot, a fém legnagyobb exportőrét elzárhatják a világpiacoktól. A nikkel, egy másik kulcsfontosságú orosz exportcikk ára szintén emelkedett.

 

Az Ukrajnával kapcsolatos fejleményeket ezen a linken követheti.