Valerij Szolovej történész, politológus professzor szerint Oroszországban rövidesen olyan mély politikai válság alakul ki, amely a hatalmon lévő elit változásához vezet - vette át a gazeta.pl a Die Welt interjúját, amelyet a moszkvai nemzetközi kapcsolatok intézete volt dékánjával készített. A lengyel sajtóorgánum emlékeztet rá a professzor előrejelzései eddig rendre beváltak. Rajta kívül mostanáig senki nem ment el odáig, hogy Putyin bukását jósolja.

Szolovej úgy véli, hogy az orosz politikai válság már jövőre kialakulhat, majd két-három évig is eltarthat. Ennek eredményeként változni fog az Orosz Federáció kormánya, ám azt egyelőre nem látja előre, hogyan mehet végbe az országban a putyini rezsim leváltása. Elképzelhető, hogy az ország vezetése önkéntesen átalakítja a rendszert, de az is lehet, hogy a társadalmi ellenállás miatt megbukik a hatalom. Ne feledjük, hogy a társadalomban élénken élnek a forradalmi hagyományok. Szolovej szerint akárhogy is lesz, 2024-ig (Putyin elnöki mandátuma lejártáig) lezajlik a gyökeres változás.

Kapcsolódó

Szakadék

Putyin már 20 éve van politikai pályája csúcsán, hatalma megkérdőjelezhetetlen, ezért  a politológus szerint legalábbis részben már nem tudja, mi zajlik Oroszországban. Egyrészt Putyint nem nagyon érdekli a belpolitika, másrészt nem is jut el hozzá objektív információ. Bízik a környezetében, amely azzal áltatja, hogy minden jól megy az országban, nincs mivel foglalkozni.

Putyin a külpolitikára és a hadseregre koncentrál, mint a Putyin szemtanúi című filmben, ahol az udvar manipulálja Vlagyimir cárt. Hosszú évek óta abszolút hatalma van, nincs vetélytársa, semmilyen ellenőrzés nem áll felette, így elkerülhetetlen, hogy a személyisége eltorzuljon. A politológus úgy fogalmaz, hogy személyes meggyőződése szerint ez a torzulás Putyinnál már nagyon előrehaladott állapotban van.

Instabilitás

Oroszországban egyáltalán nem stabil a helyzet, szemben például akár csak az egy évvel ezelőtti viszonyokkal. Az oroszok többsége változást akar, és kész ezekben a változtatásokban részt venni. Utoljára ilyen hangulat a Szovjetunió szétesésekor uralkodott a társadalomban. - Azt hiszem - fogalmaz a professzor -, hogy kezdetben a tüntetéseket az ellenzék irányítja majd, később aztán megjelenhet egy karizmatikus vezető, aki a kezébe veszi a gyeplőt. Ugyanakkor tudom, hogy Putyin és elitje, látva, hogy hatalmuk veszélybe kerül, készek tovább korlátozni az állampolgárok szabadságát.

Arra a kérdésre, hogy egy esetleges hatalomváltáskor nyomán milyen lesz Oroszország viszonya a szomszédos államokhoz és az EU-hoz, a professzor azt válaszolta, hogy bármilyen új rezsim kerül hatalomra Oroszországban, sokkal realistább lesz, mint a mostani. Moszkvának sokkal jobb lesz a viszonyai a Nyugattal, mert erre van szüksége, mivel számára Nyugat-Európa a modern technológia és az olcsó hitelek forrása. Cserébe feladják Ukrajna délkeleti része (Donbasz) leválasztását Ukrajnáról, bár a Krím félszigetről a legliberálisabb és legdemokratikusabb orosz rezsim sem fog lemondani.