Drámai változás történt Magyarországon a bevándorlás terén az év elejétől kezdve. A Földközi-tengeri hajótörések miatt a Balkánon átvezető szárazföldi út sokkal népszerűbb lett a szíriai, afgán, iraki és líbiai polgárháborúk elől menekülők körében, mint korábban. Ennek eredményeként Magyarországra idén eddig 80 ezren érkeztek a déli zöld határon át, ami jóval több a tavalyinál - kezdi a huffingtonpost internetes portálon megjelent cikkét két civil jogvédő.

Ezt követően arról tájékoztatják olvasóikat, hogy a bevándorlás megugrása időben egybeesett az országot kormányzó nacionalista-konzervatív Fidesz népszerűségének visszaesésével, amelynek hátterében az erősen terjedő szegénység és a korrupciós botrányok állhattak. További tudnivaló Magyarországról a szerzők szerint, hogy az elmúlt időszakban a szélsőjobboldali Jobbik vált a Fidesz egyedüli egységes ellenzékévé, ami durvábbá tette a politikai életet.

Benchmark a Jobbik

A Jobbik egyfajta benchmarkként funkcionál a Fidesz számára, amelynek szavazóit a szélsőjobb párt politikai üzeneteinek átvételével el kívánja csábítani. A kihívó emellett számos önkormányzat vezetését megszerezte, ahol át tudja ültetni a gyakorlatba politikáját. A két politikai erő egymásnak adja az ötleteket, ez vezetett ahhoz, hogy tiltott zónákat alakítottak ki a hajléktalanoknak, hogy egyes helyeken felpörgették a romák kilakoltatását, és hogy a magyar migrációs politikát a Magyarország a magyaroké elvre alapozzák.

A szerzők megjegyzik, hogy a kormány nemzeti konzultációja a bevándorlásról - amelyet torz kérdésfeltevései miatt éles bírálatok értek az EU-ből és a magyar társadalomtudósok köréből is - kétszer annyiba került, mint amennyit a menekültek védelmére költetek 2015-ben. De még ez sem volt elég: még az előbbinél is többet szórtak el a bevándorlókat magyar nyelven kioktató óriásplakát-kampányra.

Tesztelik a határokat

A Fidesz taktikájának része, hogy tesztelik a radikális ötleteket: mi az ami nem vált ki ellenállást, és mi az, ami igen. Orbán Viktor miniszterelnök ennek jegyében jelentette be, hogy bezárják a debreceni menekülttábort, ami "átment" a közvélemény és az EU tűréshatárán. A dublini szerződés felmondásának ötlete viszont - amelynek értelmében Magyarország megtehette volna, hogy nem fogadja vissza a nyugatról visszatoloncolt bevándorlókat - heves ellenállást váltott ki az európai fővárosokban, ezért ettől gyorsan visszahátráltak.

A déli határokon át érkező bevándorlók ugyan gyorsan továbbállnak Nyugat-Európa felé, ám ez nem tartja vissza Budapestet attól, hogy igyekezzen kriminalizálni a menekülteket és 175 kilométer hosszú kerítést építsen a szerb-magyar határon. Eközben megtagadják az emberi ellátást az érkezőktől, szabályos vesszőfutássá téve azt, ahogy átjutnak az országon. Ugyanakkor ahogy azt más hasonló kerítésépítések megmutatták, a kétségbeesett embereket nem lehet megállítani ezzel az akadállyal, legfeljebb Románia és Horvátország felé fognak kerülni - állítják a cikk szerzői.

Biztonsági problémának kezelik

Az Orbán és az EU közti kapcsolat a kölcsönös függőségen alapul - jutnak el konklúziójukhoz. A magyar kormányfő fél országát az uniós támogatásokból újítja fel, miközben az EU-nak szüksége van Magyarországra mint egy pufferországra, amely megszűri a nyugatra tartó menekülteket. Ha az unió világossá tenné, hogy a magyarországi bevándorláspolitika ellenkezik az európai alapelvekkel - ahogy azt Görögország esetén az emberi jogok európai bírósága 2011-ben megtette -, az komoly következményekkel járna.

Ebben az esetben az EU-nak radikálisan meg kellene változtatnia bevándorláspolitikáját, hogy képessé váljon a minden korábbinál súlyosabb menekültválság kezelésére. Ehelyett azonban azt látjuk, hogy a kérdést nem csupán a magyar kormány tekinti biztonsági problémának - ahelyett, hogy humanitárius válságként próbálná kezelni -, hanem az unió többi tagállama is. Így aztán nem valószínű, hogy a magyar vasfüggöny lesz az utolsó a térségben.

Szigorítják a határellenőrzést az osztrákok

Megerősítené az osztrák-magyar határ védelmét az osztrák kormány - jelentette az MTI a Kronen Zeitung című osztrák lap online kiadására hivatkozva. A tervek között a Magyarországról érkező vonatok ellenőrzése, a nyomozók számának növelése, az embercsempészek büntetésének szigorítása és speciális szakértő ügyészek alkalmazása szerepel. Az osztrák APA hírügynökség jelentése szerint a belügyminisztérium tárgyal magyar partnerével az Ausztriába érkező vonatok ellenőrzéséről.

A Kronen Zeitung információja szerint a csempészek fejenként két- és nyolcezer euró (600 ezer-2,4 millió forint) közötti összegért szállítják a bevándorlókat. Az újságírók, statisztikusok és szoftverfejlesztők által létrehozott The Migrants' Files elnevezésű projekt 2013-as adatai szerint a nemzetközi csempészbandák 2000 óta 15,7 milliárd euró (4700 milliárd forint) bevételt értek el az illegális bevándorlók szállításából. Ez idő alatt 29 ezer ember halt meg menekülés közben.