Mario Draghi, az ECB elnöke a döntést követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy a kamatdöntést egységesen hozta meg a tanács, vagyis nem tárgyaltak a vágásról. Draghi a sajtótájékoztatón lényegében a jegybank korábbi értékelését ismételte meg, e szerint a gazdasági növekedésre továbbra is a lefelé ható kockázatok a nagyobbak, az idei második negyedévben 0,2 százalék lehetett a közös térségben a növekedés, míg a harmadik negyedévben változatlan GDP rátát vár az ECB.

Bár az infláció szeptemberben némileg megugrott, ennek oka elsősorban az energia és élelmiszerek árának emelkedése, illetve a költségvetési alkalmazkodások terén bevezetett indirekt adóemelések. Az ECB arra számít, hogy a jegybank 2 százalékos középtávú inflációs célja a jövő év közepére lesz elérhető. Az inflációs kilátások mindezek mellett kiegyensúlyozottak, a várakozások horgonyzottak köszönhetően az eurózónát érintő magán és szuverén adósságleépítések hatásának. Utóbbiról Draghi kiemelte, hogy az eurózóna egyes területein lényegében leállt a hitelpiac, míg más terülteken eltérő hitelpiaci kondíciók alakultak ki. Vagyis a közös térség fragmentáltsága az, ami továbbra is akadályozza a monetáris transzmissziós csatornák működését, a monetáris egység helyreállítására pedig a múlt hónapban vezette be a jegybank a nyíltpiaci programját, az OMT-t.

Mint Draghi külön kiemelte, az OMT nem helyettesíti a piaci forrásszerzést, ezért tették bele a programban való részvételi feltételek közé a tőkepiaci teljes hozzáférést. Az ECB elnöke újságírói kérdésre elmondta: éppen ezért nem tart attól a jegybank, hogy egyes eurózóna tagországok adósságlejáratának szerkezetére negatívan hathat vissza, hogy az OMT csak rövid futamidejű kötvényvásárlásokra alkalmas. Draghi szerint, mivel a lejárati szerkezet torzulásának jelentős költségvonzata lenne az adósságfinanszírozásra, miközben a piaci hozzáférés eleve megvan, ezért értelmetlen lenne az OMT-hez igazítani az új kibocsátások lejárati idejét.

Draghi - több korábbi nyilatkozatához hasonlóan - most is megjegyezte: az ECB nem helyettesítheti a válságkezelésben a kormányokat, és bár jelentős előrelépések történtek például Portugliában és Spanyolországban, a válságkezeléshez továbbra is a kormányoknak kell lépéseket tenniük.

Az ECB-elnök szerint az európai pénzügyi architektúra kialakításában komoly előrelépést fog jelenteni a közös pénzügyi felügyeleti rendszer felállítása, amelyhez mandátumot az ECB kap majd. A monetáris politikához kapcsolódó árstabilitást őrző mandátumot és a felügyeleti mandátumot gondosan külön kell választania a szabályozónak, ebben az esetben nem lesz érdekösszeférhetetlenség, amelytől tartanak a piacon.

Külön kérdésre Draghi, hogy Portuália egyelőre nem felel meg az OMT-ben való részvételre, mivel nincs teljes körű piaci hozzáférése. A program megfelelési kritériumai pedig azért fontosak Draghi szerint, mert egyfelől ezek biztosítanak garanciát a jegybank függetlenségére, illetve csökkentik a tagállami visszaélések lehetőségét, így összességében nem alakulhat ki a monetáris finanszírozás. Mint Draghi mondta, az ECB egyértelműen a monetáris mandátumának keretei között jár el az OMT-vel, amelyet mostantól bármikor bevethet.