Az Irán és hat nagyhatalom között három évvel ezelőtt létrejött megállapodás, amelyben a perzsa ország atomprogramjának korlátozásáért cserébe felfüggesztették a vele szemben alkalmazott gazdasági és pénzügyi szankciókat, az összeomlás szélére került - kezdi cikkét a CNBC. Az olajkereskedők azonban alábecslik, milyen következményei lehetnek az egyezség felbomlásának.

Az elmúlt hetek drámai olajdrágulásának hátterében részben már az állt, hogy Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke ígérete szerint május 12-én dönt arról, visszavonja-e országa támogatását a megállapodás mögül vagy sem. Az előbbi azt jelenté, hogy visszaállnak az Iránnal szembeni gazdasági szankciók, köztük az olajkivitel korlátozása. A világ egyik legnagyobb olajexportáló országáról beszélünk.

Kapcsolódó

Elillant a remény

A Trump döntésével kapcsolatos várakozások, a lehetőségek latolgatása volt a fő téma az olajszakmában az elmúlt időszakban - mondja Stephen Brennock, a PVM Oil Associates olajbrókercég elemzője. Sokáig tartotta magát a remény, hogy az egyezséget módosítják annak érdekében, hogy illeszkedjen Trump elvárásaihoz, ám a bizakodás mára szertefoszlott - tette hozzá.

A piac várhatóan térdre esik, ha megjön a szerződés felrúgásáról szóló hivatalos bejelentés. A befektetők ugyanis nem akarják elveszíteni a lehetőséget, hogy hasznot húzzanak az Irán elleni szankciók új korszakából - véli a szakember. Ezzel arra célozhatott, hogy az új helyzetben napi egymillió hordó iráni olaj tűnhet el egy csapásra a piacról, aminek eredményeként a jelenlegi 70 dollár körüli szintről 80 dollár/hordóra drágulhat a fekete arany.

Mi a baja?

Trump arra panaszkodik, hogy a megállapodás nem korlátozza a perzsa állam nukleáris programját kellően hosszú időre és nem állítja meg a ballisztikus rakéták fejlesztését. Válaszul Hasszán Rohani iráni elnök kijelentette, hogy amerikai kollégájának semmi joga az egyezség újratárgyalására. Szerinte az USA rosszindulatúan megsérti a szerződés feltételeit.

Azt hiszem, hogy az év hátra lévő részében már nem lesz olcsóbb az olaj a jelenlegi hordónként 70 dollárnál. Őszintén szólva inkább a drágulásnak nagyobb az esélye, mint a csökkenésnek - fejtegette Rainer Steele, az OMV vezérigazgatója. Egyébként - a szakma többi képviselőjével együtt - nem tehet mást, mint hogy ül és várja mire jut magával Trump.

A fekete arany árát emellett továbbra is az OPEC és a kartellen kívüli egyes országok, köztük Oroszország termeléskorlátozása befolyásolja. Az akciót sikeresnek tartják az elemzők, ugyanis a segítségével sikerült leapasztani az olajárat leszorító túlkínálatot okozó készleteket. A londoni Brend pénteken délután 73,5 dollár/hordó felett járt, az észak-amerikai WTI hordójáért kicsit kevesebbet kellett adni 68,5 dollárnál. Az egyezség folytatásáról júniusban tárgyalnak a rész vevő országok. Az üzemanyagok árának alakulása Trump és az ő döntésük függvénye.

A fotó forrása: Shutterstock.