Az osztrák környezetvédelmi ügynökség november publikálta a Paks 2 atomerőmű telephelyének szeizmológiai kockázataival kapcsolatos jelentését, ami alapján az osztrákok továbbra is kétségesnek tartják a telephely alkalmasságát - írja Facebook oldalán Jávor Benedek a Budapest Főváros Brüsszeli Képviseletének vezetője.
Álláspontjuk szerint a kijelölt területen a magyar fél által elvégzett geológiai vizsgálatok alapján is a felszínen elmozdulást okozni képes, aktív törésvonalak jelenléte valószínűsíthető. Márpedig az ilyen helyszínt a magyar szabályozás, a nemzetközi ajánlások (vagy éppen az orosz előírások) szerint alkalmatlannak kell tekinteni atomerőmű létesítésére.
Az osztrák és a magyar fél 2022. február. 15-én kétoldalú találkozót tartott az Ausztria által korábban a szeizmológiai biztonsággal kapcsolatban felvetett kérdések tisztázására.
Törésvonal a mélyben
Az osztrákok a független szakértők által készített ún. Dencker-tanulmány alapján korábban azt észrevételezték, hogy a magyar geomorfológiai vizsgálatok alapján bizonyítható egy aktív, felszíni elmozdulást okozni képes törésvonal az erőmű telephelyén, mely mind Paks 2 tervezett helyszíne, mind a jelenlegi atomerőmű alatt áthalad.
Álláspontjuk szerint a magyar vizsgálati dokumentáció megfelelő értelmezése alapján olyan földtani formációk vannak jelen, amelyek egy 6-os erősségű földrengés által a felszínen okozott 30-40 centiméteres elmozdulást jeleznek a biztonsági vizsgálat időtávján belül, 19-20 ezer évvel ezelőtt.
Megállapítják, hogy a hatályos magyar szabályozás nem teszi lehetővé atomerőmű létesítését olyan helyszínen, amely esetében nem zárható ki minden kétséget kizáróan a fentihez hasonló felszíni elmozdulás lehetősége, illetve azt eredményezni képes törésvonal megléte.
Magyar fél a találkozón elsősorban historikus adatokkal igyekezett az ilyen elmozdulások lehetőségét illetve a törésvonal meglétét cáfolni. Ausztria további egyeztetéseket és az osztrák szakértők helyszíni vizsgálatainak lehetővé tételét várja.
Gond lehet az üzemidő-hosszabbítással is
Külön problémákat vethet fel az osztrákok azon állítása, hogy a törésvonalak nem csupán a tervezett Paks 2 erőmű helyszíne alatt húzódnak, de a jelenlegi erőművet is érintik. Ez nyilván nem érinti a négy működő blokk egyszer már meghosszabbított, 2030-as évek közepéig való üzemelését, azonban a kormányzat által most elindított további 10-20 éves üzemidő-hosszabbítás során még okozhat fejfájást.
Ennek során ugyanis többek közt szükség lesz a határon átnyúló környezeti hatások kapcsán az érintett országok engedélyezésbe való bevonását előíró espoo-i egyezmény alkalmazására, ennek keretében pedig Ausztria bekapcsolódhat majd az eljárásba.
A paksi telephely potenciális szeizmológiai alkalmatlansága pedig olyan új információ, amely Paks 1 korábbi élettartam-hosszabbításakor (2012-2017 között) még nem állt rendelkezésre, arra csak Paks 2 engedélyezési eljárásában derült fény. Az osztrákok pedig az élettartam-hosszabbítást is megkérdőjelezhetik ezen adatok alapján, akár uniós fórumokhoz is fordulva.
És az ugyan tény, hogy igazán kevés dologban lép fel keményen a Bizottság, Paks2 ügyében már jó néhány kétséges kis alkut kötöttek a magyar féllel, azonban a nukleáris biztonság az a pont, ahol a rugalmasság véget érhet.