Október közepén, derült égből a villámcsapásként bukkant fel a híre, hogy november 5-7 között Pécs AtomEco rendezvénynek ad otthont. A nemzetközi, de elsősorban a Roszatomhoz köthető atomfórumra mégsem szerveztek visszhangos kampányt, pedig ez az első alkalom, hogy az AtomEco Oroszországon kívülre merészkedik. Ezzel együtt is furcsa, hogy a pécsi, illetve az országos zöldszervezetek és civilek többsége csak egymástól értesült arról, hogy a nyilvános rendezvényre csakis a Roszatom orosz weboldalán lehetett regisztrálni.

A hivatalos bejelentés helyett a rendezvény így egyszerűen csak kitudódott és ahogy az esemény előjátékául szolgáló találkozóról a Szabad Pécs megírta, az előkészítés is éppen ilyen szellemben folytatódott. Ahogyan az az EnergiaKlub oldalán megjelent: a Roszatom az eseményt nem hirdette túl, és csak belsős infók kiszivárgása miatt lehet, hogy többeknek sikerült a részvételüket biztosítaniuk a rendezvényen.

Kapcsolódó

"A regisztráció így épp sikerült, de erről is csak tegnap, már a konferencia megkezdése után értesítettek minket" - olvasható a posztban, ami így folytatódik: "Tegnap délután folytatódott a Roszatom nyitása a "civilek" és a társadalom felé. Pár órával a kezdés előtt ugyanis telefonon meghívást kaptunk egy közös egyeztetésre a Roszatommal Pécsre. A rövid határidőre való tekintettel a meghívást nem tudtuk elfogadni, a Zöfi viszont elment. A társadalmi egyeztetés pedig kimerült szovjet anekdotázásban. A civilek kérdésére, hogy miért Pécsett zajlik a konferencia azonban válaszoltak: azért, mert úgy hallották, Pécs szép város."

A hivatalosan a Roszatom szervezésében a baranyai megyeszékhelyen így ma, hivatalosan is megkezdődött a "nemzetközi fórum és kiállítás". A megnyitó előtt Süli János sajtótájékoztatót tartott. Arról, hogy az egyébként tavalyra ígért legfontosabb, létesítési engedélykérelem benyújtására az Országos Atomenergia Hivatalhoz mostantól 2020. június 30. a kitűzött határidő.

A tárcanélküli miniszter büszkélkedett: a Paks II. projekt több mint 400 engedéllyel már rendelkezik; újságírói kérdésre válaszul pedig azt is elmondta, hogy atomerőművek segítségével állítják elő a legtöbb karbonmentes villamos energiát Európában, s hogy "a magyar kormány klímavédelmi szempontból is felelősen járt el, amikor úgy döntött, hogy megújuló energiaforrások mellett hosszú távon épít atomenergiára".

Ehhez képest - ahogyan azt a Napi.hu szeptember végén megírta - a 2019-es World Nuclear Industry Status Report (WNISR) konklúziója, hogy az atomenergia nem a jövő energiája sem gazdasági, sem technológia, sem energetikai szempontból, mivel túl drága, túl kockázatos, és túlságosan szennyező - és van alternatívája. Ahogyan azt a globális elemzést kiadó szervezet egyik vezetője, Mycle Schneider a lapunknak adott interjúban megfogalmazata: lehet, hogy a kormányokat nem érdekli a megtérülés és a befektetett összegek, "mert valamilyen geopolitikai megállapodás vagy csomagalku fontosabb ennél, akkor lehet, hogy mégis elkészül majd egy-egy atomerőmű. De ennek semmi köze nincs az energiapolitikához vagy a beruházás megtérüléséhez".