A nagy részben növényi biomasszából dolgozó európai bioüzemanyag-ipar szerint tevékenységük egyáltalán nem ösztönzi az Amazonas-menti növényzet pusztítását, hiszen az ide importált szója törvényesen egyáltalán nem is származhat erdőirtással mostanában kialakított területről - írta meg az Euractiv.

Ugyan a bioüzemanyagok hasznosítása pont azzal a céllal kezdődött meg, hogy egy "második esélyt" adjanak a bolygó megmentésére, a Transport & Environment (T&E) civilszervezet vizsgálódása szerint, ez idáig ennek inkább az ellenkezője teljesült.

Friss tanulmányukban azt taglalják, hogy a biodízelek előállításához használt szója iránti keresletnövekedés Brazíliában kifejezetten a természetes földterületek ipari termőföldekké alakítását ösztönzi, ezzel pedig a helyi ökoszisztéma könnyen az "összeomlás szélére" kerülhet.

Az óriási szén-dioxid-elnyelő ereje miatt a "bolygó tüdejének" is nevezett brazíliai Amazonas esőerdőben, az erdőirtás tavaly 15 éves csúcsot ért el, de a Nature szaklap tanulmánya szerint az előző évben a kontrollálatlan tüzeken túl csak az ipari aktivitást nézve, elnyelőből már nettó kibocsátóvá is váltak egyes területei.

Trendváltás

Az életben levő szabályozásának köszönhetően elvileg már csak olyan területekről szállíthatnak nyersanyagokat az EU-ba, amiket igazoltan még 2008 előtt irtottak ki. Emiatt fokozatos csökkenésnek indult a kontinensre érkező pálmaolaj import, amiknek a beszállítását teljes mértékben 2030-ra kell majd leállítani.

Bár szójaolajat a német UFOP számai szerint 2019-ben még csak az EU-ban előállított biodízelek 6 százalékához használtak, a T&E azt szeretné elérni, hogy a pálmára vonatkozó tiltást terjesszék ki a szójára is, mivel az importált mennyiség folyamatosan növekszik, így mostanra évente már több mint egy millió tonna érkezik Európába.

SAIPOL biodízel gyár, Rouen, Franciaország
Saipol biodízel gyár, Rouen, Franciaország

Ezzel az EU a világ negyedik legnagyobb mennyiségű szójáját használja bioüzemanyag előállításhoz az Egyesült Államok, Brazília (4,3-4,3 millió tonna) és Argentína (1,7 millió tonna) mögött. Ugyan a pálmaolaj EU-n belüli felhasználása 2019-ben még hatszorosa volt a szójának a majdani tiltás köszönhetően érezhetően változni kezdtek az arányok, így a T&E szerint módosítás nélkül csak annyi történne, hogy a pálmaolaj helyett, a szójaolaj kitermelés címén folytatódna az amazonasi erdőírtás.

Velük szemben a lapnak nyilatkozó Európai Biodízel Tanács (EBB) közkapcsolati igazgatója, André Paula Santos elmondta, hogy az EU-s törvényhozásnak útmutatást kínáló szervezet aggodalma alaptalan, mivel az itteni bioüzemanyagok előállításához elsősorban a szója helyett a helyben termelt repceolajara - ami egyébként 38 százalék volt 2019-ben - és a háztartásokból is begyűjtött elhasznált étolajra igyekeznek átállni.

Szabályozó hatalom

Santos szerint a helyzet azonban ezen túl is "sokkal komplexebb" mint ahogy azt a T&E igyekszik láttatni, ugyanis ha nagyobb tempóban és határozottabban szigorítanának, az könnyen, ahhoz vezethetne, hogy a EU piaci részesedése jóval lazább fenntarthatósági követelményekkel rendelkező országokhoz vándorolna.

Az unió egyik legnagyobb geopolitikai hatalma pont abban vagy, hogy a nagy piaca miatt szabályozásai a világ minden pontjára eljutó termékek minőségén javítanak. Ha azonban túlzottan hírtelen váltásokat várna el, akkor az sem kizárt, hogy egyszerűen elfordulnának tőle a kereskedők.

Brazíliának nem mellesleg az újév elejétől lesz új kormánya, miután a munkáspárti Lula da Silva legyőzte a konzervatív populista Jair Bolsonarot, aki jellemzően az ország profitjait részesítette előnyben a környezetvédelemmel szemben.

Választási plakátok Brazíliában
Választási plakátok Brazíliában, 2022

Vele szemben Lula korábbi kormányzása alatt aktívan dolgozott az erdőirtások visszaszorításáért, és 2022-es kampányában ígéretet tett a klímavédelmi szemponton szem előtt tartására, így elképzelhető, hogy EU-s szabályozás hiányában is javulhat az Amazonas helyzete.