Október elején egy nemzetközi oknyomozó újságírói konzorcium, az ICIJ (International Consortium of Investigative Journalists) közzétette 11,9 millió file alapján, hogy ismert üzletemberek, állam- és kormányfők hogyan alkalmaztak adóelkerülésre offshore cégeket. A Brit-Virgin-szigeteken működő ügynökség adatai alapján több magyar szereplőt is megnevezett a témáról író Direkt36, köztük Jászai Gellértet, a 4iG Nyrt. vezetőjét és tulajdonosát, Kertész Balázs ügyvédet, akit a kabinetminiszter barátjaként emlegetnek, de szerepelt a listán Nyerges Zsolt Simicska Lajos egykori üzlettársa, valamint Horváth László vállalkozó, tiszteletbeli kazah konzul is.

De más országok is érintettek az ügyben: Andrej Babis cseh miniszterelnök, aki esetében a Pandora-iratokból derült, ki hogy offshore cégeket használt fel ingatlanvásárlásra el is  vesztette a választást, amelynek a dokumentumok nyilvánosságra kerülése előtt még győzelmi esélyekkel vágott neki. A dokumentumokból az is kiderül, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, - aki a korrupcióellenes és átláthatóság melletti elkötelezettségével kampányolt korábban -, legalább egy dologban hasonlít elődjéhez, Petro Porosenkóhoz: szoros kapcsolatban áll offshore cégek átláthatatlan hálózatával. De más üzletemberek és állami vezetők is lebuktak Európa- és világszerte.

Fontos megjegyezni, hogy az offshore cégek birtoklását, vezetését semmilyen törvény nem tiltja sem itthon, sem az Európai Unióban, de a legtöbb kormány aktívan dolgozik ezek visszaszorításán. Az ilyen adóparadicsomokba regisztrált cégek ugyanis a legtöbbször az adóelkerülést segítik elő, vagy kellő anonimitást biztosítanak. Az Európai Bizottság és az Európai Parlament is szigorúbb fellépést sürgetett a Pandora-iratok napvilágra kerülése után, egyes EP-képviselők az akkori plenáris ülésen kifejezetten a tagállamok kormányaira támadtak. 

Az Európai Parlament pénteken a strasbourgi plenáris ülés egy újabb lépést tett az elszámoltatás és az offshore-ozás elleni harc irányába: 578 szavazattal, 28 ellenszavazat és 79 tartózkodás mellett elfogadott csütörtöki állásfoglalásban a képviselők felsorolták, milyen azonnali intézkedésekre lenne szükség az adóelkerülés, adócsalás és pénzmosás visszaszorítására. Felkérték az Európai Bizottságot, hogy lépjen fel jogi eszközökkel azokkal a tagállamokkal szemben, amelyek nem hajtják végre megfelelően a hatályos jogszabályokat. Különösen azokat a hivatalban lévő vagy korábbi államfőket és minisztereket illették kritikával, akiknek az üzelmei a Pandóra-iratokkal napvilágra kerültek - írja közleményében a szervezet.

Az állásfoglalásban azt kérik a képviselők a tagállami hatóságoktól, hogy a Pandora-iratok alapján indítsanak vizsgálatot a joghatóságuk alá tartozó visszaélések felgöngyölítésére és az ellenőrzést terjesszék ki az összes megemlített személyre. Az Európai Bizottságtól azt kérik, állapítsa meg, hogy indokolt-e jogi lépéseket tenni egyes tagországokkal szemben. A képviselők úgy vélik, az európai ügyésznek is meg kellene fontolnia, érdemes-e tovább vizsgálódni.

A képviselők külön elítélték azon jelenlegi és korábbi uniós politikusokat, akik a Pandora-iratok tanúsága szerint érintettek: Andrej Babiš mostanra megbukott cseh miniszterelnököt, Níkosz Anasztasziádesz ciprusi elnököt, Wopke Hoekstra holland pénzügyminisztert, Tony Blair korábbi brit miniszterelnököt és John Dalli korábbi máltai minisztert és uniós biztost. Azerbajdzsán elnökét, Ilham Aliyevet, és Milo Đukanović montenegrói elnököt szintén név szerint bírálja az állásfoglalás.

Az EP állásfoglalása szerint a tagországoknak és az Európai Bizottságnak ki kellene derítenie, hogy a fedőcégek mögött kikhez áramlik a tényleges profit - ebben az információk jobb megosztása segíthet. A képviselők arra is felhívták a figyelmet, hogy egyes tagállamokban a már hatályos pénzmosási és adóelkerülési szabályok végrehajtása is késik, amiért a Bizottságnak büntetést kellene kiszabnia. A képviselők emellett jogszabály-javaslatot kérnek az „aranyútlevéllel” szerzett állampolgárság és a letelepedési programok szabályozására, valamint szorgalmazzák, hogy a Bizottság mérje fel a kiemelt közszereplők azonosításának és a fokozott átvilágítás alkalmazásának hatékonyságát.

Semmi értelme szigorítani a szabályokon, ha a tagországok még a meglévőket sem tartják be, és nincs érdemi együttműködés a tagállami hatóságok között

– szerepel az állásfoglalásban. Ezen a területen több forrásra és nagyobb tenni akarásra lenne szükség. Magának a Bizottságnak kellene felmérnie például, hogy a tagállamok „pénzügyi hírszerző egységeinek” megvannak-e a szükséges erőforrásai a feladathoz.

Az állásfoglalás hatástalannak tartja az uniós feketelistát, mivel azon éppen a legkirívóbb esetek nem jelennek meg. A Brit Virgin-szigetek például rajta sincs, holott a Pandóra-iratokban szereplő fedőcégek kétharmada ott létesült, jegyzi meg az állásfoglalás. A képviselők több módszert is javasolnak a lista javítására: ki lehetne szélesíteni például azoknak az adózási gyakorlatoknak a körét, amelyek jelzik, hogy egy adott ország valószínűleg adóparadicsom, és a joghatóság megállapításának eljárását is meg lehetne reformálni. A káros adórendszerekről a képviselők 2021. október elején részletes állásfoglalást is elfogadtak.

Az agresszív adótervezés miatt az Európai Parlamentben és az Európai Bizottságban is gyakran előkerülő téma az offshore-ozás, mivel 2016-ban az uniós adófizetők 1500 milliárd eurónyi vagyont tartottak offshore számlákon, ami átlagosan 46 milliárd eurónyi adóbevétel-kiesést eredményezett az unióban, és egyes becslések szerint az uniós tagállamok vesztesége évente 160–190 milliárd euró között mozog az ilyen trükközések miatt.

Tájékoztatás

 A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja részeként valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.