Múlt héten megrendült a főleg startup vállalkozásokot finanszírozó, így meglehetősen nagy kockázatot vállaló kaliforniai Silicon Valley Bank (SVB). A betétesek természetesen menteni kezdték pénzüket, és ugyan betétvédelmi alap Amerikában is van, érthető, hogy a nagyobb betétesek sem akarták elveszíteni pénzüket.

Gyors döntés, kármegelőzés

Hétvégén az amerikai kormányzat túl nagynak ítélte azt a kockázatot, hogy más bankok esetében is megijednek a betétesek, ezért úgy döntött, hogy a csődbe ment bank minden betétesét kifizeti, de magát a bankot nem menti meg. Ez fontos jelzés: a bankok nem számíthatnak arra, hogy úgyis kimentik őket, ez nem is lenne korrekt a gazdaság más szereplőivel szemben, ugyanakkor nem hagyják, hogy a betéteseket veszteség érje, és ez pénzkivonási pánikot indítson el.

A brit megoldás

Az ügylet érdekessége, hogy az SVB Nagy-Britanniában is üzemeltetett egy bankot, ott is hasonló profillal: startup vállalkozásokat finanszírozott. Az anyabank csődje miatt természetesen ott is kitört a pánik, és a hétvégén nyilvánvaló volt, hogy megoldást kell találni a helyzetre. Miután a brit bank önmagában jól működött, indokolatlan lett volna csődbe vinni egy esetleges betétesi roham miatt, ezért felmerült, hogy leginkább egy nagyobb banknak kellene átvennie a pénzintézetet.

A kormány és a jegybank egész éjjel az üggyel foglalkozott, és reggel 7-re meg is született a megoldás: az egyik legnagyobb brit bank, a HSBC jelképes összegért, 1 fontért megvásárolja, azaz átveszi az SVB brit leányát, mégpedig azonnali hatállyal, vagyis

a döntés után néhány perccel az addigi SCV ügyfelek már a tőkeerős HSBC ügyfelének tekinthették magukat, nincs mitől félniük.

A brit SVB esetében egyébként nem túl nagy összegekről van szó: 5,5 milliárd font hitelt nyújtott a bank, és nagyjából 6,7 milliárd font betét volt nála, tavaly pedig 88 millió font nyereséggel zárta az évet. Itt azt is fontosnak tartották, hogy a nyújtott hitelekkel ne legyen gond, mivel ez sok gyorsan fejlődő, jól működő kisebb technológiai céget is veszélyeztetett volna, mégpedig önhibájukon kívül.

A bizalom fenntartása

A döntéshozók célja az óceán mindkét partján az volt, hogy senkit ne érjen indokolatlan veszteség: ne érezzék a magánszemélyek és cégek kockázatnak, ha bankban tartják a pénzük, és a hiteleiket szabályosan törlesztőknek se kelljen félniük, vagyis a bankrendszerbe és általában a pénzügyi rendszerbe vetett bizalom ne sérüljön. Ugyanakkor az is cél lehetett, szemben a 2008-as esetekkel, hogy

a csődbe menő bank döntéshozói, részvényesei ezúttal szembesüljenek a következményekkel.

Kérdés persze, hogy lesznek-e további hasonló esetek, jöhetnek-e még csődök, és kell-e tartani a folyamattól. Természetesen előfordulhat, hogy megroppannak olyan bankok, amelyek különösen nagyobb kockázatú hitelekkel foglalkoznak, ugyanúgy, ahogy bármilyen más vállalkozás is csődbe mehet. A mostani intézkedések azt jelzik, hogy ilyen esetben a kormányzati szervek, jegybankok azonnal intézkednek szükség szerint: mindent megtesznek a bizalom fenntartása érdekében. Ha valahol nagyobb pénzkivonás történik, mert megijednek a betétesek, vélhetően minden forrást biztosítani fognak ehhez, így amikor látják a betétesek, hogy senkit nem ér kár, a pánik rendszerint magától elmúlik.

Más, mint 15 éve

A 2008-as helyzettől eltérően, amikor rossz minőségű ingatlanhitelekkel voltak tele egyes bankok, mégpedig értékpapírosított formában, most vélhetően nincsenek ilyen mérgező eszközök a birtokukban. A jelenlegi gondok a kamatemelés természetes velejárói, különösen a túl hosszúra nyúlt, túl alacsony hozamokkal és kamatokkal fémjelzett ingyenpénz időszaka után. A hitellel rendelkezőknek magasabb kamatot kell fizetni, azok a bankok pedig, amelyek túlságosan bevásároltak az alacsony hozamú állampapírokból korábban, ezeket most csak jóval magasabb hozam mellett, sokkal alacsonyabb árfolyamon tudják eladni, ha pénzre van szükségük.

Adódhatnak remek lehetőségek

Ez önmagában a bankrendszer egészének nem jelent gondot, a felmerülő problémák pedig a jegybankok és kormányok által kezelhetők. A piaci reakciók persze kiszámíthatatlanok: a bankrészvények jó eséllyel meglehetősen mozgékonyak, volatilak lesznek a következő időszakban. Az esetlegesen csődbe menő bankok papírjai elértéktelenednek, ugyanakkor előfordulhat, hogy

kiváló bankok papírjaihoz adott esetben igen olcsón hozzá lehet majd jutni, ahogy ez 2009 elején is történt.