A Krím félsziget elkerülhetetlen orosz annektálása után az EU és az USA olyan szankciókat vezethet be Oroszországgal szemben, amilyenekkel Iránt próbálja rászorítani atomprogramja feladására - vélik a moszkvai kormány tisztviselői és az ország befolyásos üzletemberei - derült ki a Bloombergnek nyilatkozó, nevük elhallgatását kérő forrásoktól származó információkból. Ez a legrosszabb forgatókönyv, ami azzal járna, hogy befagyasztanák a nyugati bankokban lévő orosz vagyont és megakadályoznák az ország cégeinek külföldi hitelfelvételét.

Kormányzati szakértők igyekeznek kiszámítani a várható fejlemények költségét. Ha Oroszország szankciókkal reagál a szankciókra, az totális veszteséget okozna az országnak - kommentálja a hírt Natalja Orlova, a moszkvai Alfa Bank vezető elemzője. A fogyasztás 40 százaléka például importált javakból áll - teszi hozzá.

Ébresztő

A Bloomberg értesülései szerint a kormány tárgyalásokat folytat az ország milliárdosaival és az állami vállalatokkal a nyugati embargóval összefüggő kockázatokról. A Kreml tudni szeretné, mely cégeket érintené a legérzékenyebben az új helyzet, beleértve ebbe a nemzetközi hitelforrások elapadását és a profitok megcsappanását. Az orosz üzleti világ eddig nem sok figyelmet fordított a lehetséges szankciókra.

Vlagyimir Putyin államfő úgy véli, hogy az EU, Ukrajna és Oroszország túlságosan függ egymástól gazdaságilag ahhoz, hogy bármelyik fél kemény megtorlást engedhetne meg magának valamelyik másikkal szemben. Az elnök a héten tárgyalt vezető állami tisztviselőkkel a "nehéz világgazdasági környezetről". Arra ösztönözte kormányának tagjait, hogy készítsék fel Oroszországot bármilyen belső vagy külső csapás gyors kezelésére. A kormány eközben a szükség esetén nyújtandó állami támogatásokról - például hitelgaranciákról - tárgyal a cégekkel, hogy mérsékeljék az esetleges szankciók hatását.

Kiüthetik a rubelt

Egyes orosz politikai vezetők abban reménykednek, hogy rá lehet bírni Putyint az ukrán válságra adott kemény reakciója visszafogására. Az államfő folyamatosan konzultál a helyzetről a biztonsági erők és a hadsereg irányítóival. Az utóbbiak közül egyesek nem mernek hangot adni ellenvéleményüknek, mert úgy látják, hogy Putyin már eldöntötte, milyen politikát folytat.

Ugyanakkor a Bloomberg forrásai tisztán látják, hogy a nyugati szankciók elmoshatják az elmúlt tíz év minden pénzügyi és monetáris politikai eredményét. Egyikük szerint a konfliktus további eszkalálódása eltörölheti a rubel értékének harmadát. Az orosz deviza idén eddig 9,8 százalékkal gyengült a dollárral szemben. Ezzel a Bloomberg 24 feltörekvő devizát követő összesítésében a második legrosszabbul teljesítő valuta az argentin peso után. A 2027 februárjában lejáró rubelkötvény hozama a hét közepén 9,36 százalékkal rekordot állított fel.