Megosztja a közép-kelet-európai régió jegybankárjait az euró bevezetése - derült ki a Euromoney éves konferenciájának panelbeszélgetéséből. Míg Horvátország és Bulgária már beléptek a közös európai pénz bevezetésének előszobájába, addig Csehország a bevezetéssel járó bankfelügyeleti jogokról való lemondás miatt aggódik, és Magyarország is ragaszkodik egyelőre a saját devizanem által adott manőverezési képességhez.

Sandra Svaljek, a horvát jegybank alelnöke elmondta, hogy országa 2013-as uniós csatlakozása után egyből túlzottdeficit-eljárás alá került. Amint ebből ki tudott kerülni 2017-ben, azonnal megkezdték az eurozónához való csatlakozási folyamatot, és 2020-ban, az első adandó alkalommal be is léptek az ERM-II mechanizmusba, innét következhet majd a tényleges bevezetés, amennyiben a tagállam teljesíti két éven át a feltételeket. Reményeik szerint 2023-ra be tudják fejezni a folyamatot, és lesz horvát euró.

A horvátok szerint ez egy értelemszerű döntés, gazdaságuk amúgy is nagyban függ az eurozónától, így sokkal hatékonyabban ki tudnák az előnyöket kiaknázni. Az országnak is nehézséget okoz a maastrichti kritériumok teljesítése, lévén komoly terheket jelent a Covid-19 kezelése, ráadásul az országot nem rég földrengések is sújtották.

Bulgáriában még régebbre nyúlik vissza a csatlakozási szándék. Dimitar Radev jegybankelnök szerint az euróval felgyorsulhat országa gazdasági felzárkózása, valamint az, hogy immár az ERM-II-be lépett Bulgária gyorsítja és ösztönzi a gazdasági reformokat is.

A bolgár gazdaságnak az euró a tartalékdevizája, így logikus lépés az eurózónához való csatlakozás. Ezzel együtt még sok feladat vár elsősorban a kormányra, de a jegybanknak is több területen kell komoly átalakítást végezni. Az ország kedvező helyzetben van, lévén az elmúlt években nagy vonalakban megfelelt a maastrichti kritériumoknak, tavaly a járvány ellenére tartotta a 3 százalékos költségvetési hiányplafont, GDP-arányos államadóssága pedig mindössze 25 százalék.

Nem kell mindenkinek

Magyarország elkötelezett az euró bevezetése mellett, de egy jóval hosszabb utat fogunk bejárni, mint más regionális országok. Ettől függetlenül reálgazdasági értelemben Magyarország lényegében integrált tagja az eurózónának, noha nem a közös pénznemmel fizetünk - fogalmazott Patai Mihály, az MNB alelnöke.

A külkereskedelmünk 76 százaléka eurós országokkal történik, a vállalati hitelállomány 60 százaléka euró alapú az itt tevékenykedő multinacionális cégek, elsősorban az autóipari vállalatok okán. Népszerű is a közös pénz, egy 2019-es felmérés szerint a magyarok 66 százaléka pozitív véleménnyel van az euróról. Patai szerint biztosan lesz magyar euró, most viszont még meg akarjuk tartani a manőverezési lehetőséget, még nem vagyunk elégedettek a konvergencia szintjével.

Vojtech Benda, a cseh jegybank kormányzótanácsának tagja szerint országa más megfontolásokból, de ugyancsak nem forszírozza különösebben a korona lecserélését. Csehországnak nincsen a magyarhoz hasonlítható reálgazdasági kötődése az eurózónához, ellenben a korona erős, alacsonyak a kamatok, és a cseh társadalomnak sincs semmilyen különösebb igénye arra, hogy euróra váltsanak.

Ezt megtehetnék, de valójában a monetáris unión kívül sincsenek komolyabb problémái Csehországnak, ráadásul a jegybankot aggasztja, hogy az ERM-II-höz való csatlakozással lényegében csatlakozni kell a bankunióhoz, ami értelmezésük szerint azt jelenti, hogy lemondanak a bankrendszerük felügyeletéről, ez Benda szerint egy "demokratikus deficitet" jelent.