A lengyel államfő kancelláriájának vezetőhelyettese bejelentette, hogy Andrzej Duda elnök aláírta a harmadik igazságszolgáltatási jogszabályt, azaz a bíróságokról szóló törvényt. A szakértők máris elemzik ennek tartalmát - adta hírül a gazeta.pl. A lengyel média egyébként napok óta csak az országban kialakult, a pattanásig feszült belpolitikai helyzettel foglalkozik.

Vége a függetlenségnek

Kapcsolódó

Az új törvény legfontosabb változtatása, hogy megerősödik az igazságügyi miniszter, jelenleg Zbigniew Ziobro pozíciója. Eddig a bíróságok elnökeit a szakminiszter nevezte ki a több bíró beleegyezésével. Az új törvény szerint a legalacsonyabb fokú bíróságok elnökeit és azok helyetteseit is ő jelöli, döntését csak utólag kell bemutatnia a többi bírónak. Emellett könnyebb helyzete lesz a már hivatalban lévő elnökök és bírósági vezetők elmozdításában.

A Gazeta Wyborcza szerkesztői úgy látják, hogy Duda döntése ítélet a bíróságok vezetői felett az egész országban. A változások több ezer szakmai vezetőt érintenek, akik a bíróságok munkáját irányítják. Mind nemzetközi, mind lengyel szervezetek, többek között az állampolgári jogok szóvivője szerint ennek a változtatásnak az elfogadása azt jelenti, hogy a bíróságokat alárendelik a végrehajtó hatalomnak.

A döntés utóélete

Eközben tovább folytatódik a vita azzal a két reformtörvénnyel kapcsolatban, amelyeket Duda nem írt alá. A radikális jobboldali kormánypárt Jog és Igazságosság (PiS) álláspontja szerint a lengyel államfő vállalta a felelősséget az igazságügyi reformért, ugyanis azt ígérte, hogy új törvénytervezeteket készít elő. A kormány elvárása az, hogy ezek a Beata Szydlo miniszterelnök által kitűzött három célt valósítják meg - idézte az MTI Rafal Bochenek kormányszóvivőt.

Ezek a célok:

 

  • az igazságügy megnyitása új emberek előtt,
  • a bírósági eljárások felgyorsítása,
  • a igazságszolgáltatás nagyobb fokú demokratizálása.

 

Az elvárásokat a kormányfő tévébeszédében fogalmazta meg, amelyben azt is kijelentette, hogy pártja és kormánya nem adja fel a harcot a reformért. Szydlo azt is mondta, hogy Duda döntése érthetetlen lehet azoknak, akik a változásra vártak.

Witold Waszczykowski külügyminiszter az igazságügyi reform miatt Brüsszelben folyó vizsgálattal kapcsolatban hasonló nyilatkozatot adott. Mint mondta, Lengyelország szuverén állam, semmilyen nemzetközi intézmény nem avatkozhat be, amikor változásokat, reformokat hajt végre, megvalósítja a nemzeti érdeket.

Kombinációk

Duda döntését - amellyel megállította a hazai és nemzetközi tiltakozást kiváltó igazságügyi reformot - eltérően ítélik meg az elemzők. Van, aki úgy véli, hogy háború robbant ki PiS-en belül a párt támogatásával hatalomra került államfő és a kormány között. Mások szerint színjátékról van szó. Jaroslaw Kaczynski pártelnök, Lengyelország de facto első embere megrettent a tiltakozásokat látva, ezért - hogy arcvesztés nélkül vonuljon vissza a reformtól - ő osztotta ki az elnökre, mint a bábjára azt a szerepet, hogy vétójával megállítsa a törvényhozási folyamatot.

Hangnem

Eközben olyan hangokat is hallani a kormánypárt háza tájáról, amelyek Orbán Viktor magyar miniszterelnök és a kormány kommunikációját ismerő füleknek igencsak ismerősen csengenek. Megszólalt Antoni Macierewicz, a PiS elnökhelyettese, hadügyminiszter. A katolikus Radio Maryja rádióban és a hozzá tartozó Trwam televízióban azt fejtegette, hogy az utcai megmozdulások egy hibridháború részei, amelyben a kormány és a kormánypárt természetesen nem vonul vissza.

A kormány ellenőrzése alatt álló köztévében elhangzó mantrát visszhangozva arról beszélt, hogy a tüntetések végső soron arra irányulnak, hogy muszlim emigránsokat telepítsenek be Lengyelországba. Az igazságügyi reform ellenzői abban az értelemben kezdtek hibrid háborúba, hogy hamis információkat terjesztenek és erőszakos jelleggel nyomást gyakorolnak az ország vezetésére.

Rémes hangulat

A nemzetközi tiltakozás egy átfogó hadművelet, amelyben hatalmas szerepet játszanak katolikus- és keresztényellenes szervezetek, olyanok, amelyek eleve megkérdőjelezik a független nemzeti államok létét - folytatta érdekes állításait. Biztosított mindenkit arról, hogy a PiS-nek van alternatív forgatókönyve a bírósági és igazságszolgáltatási rendszer megváltoztatására, így van válaszuk Duda vétójára.

Ugyanakkor az Országos Igazságügyi Tanács (KRS) szóvivője a TOK FM rádióban megszólalva megköszönte az elnöki vétót és kritizálta Beata Szydlo kormányfőt a bírók elleni hajtóvadászat miatt. Jellemző a közhanglatra, hogy a szóvivő szerint a vétónak negatív következményei is lehetnek, abban az értelemben, hogy keresztezi az igazságügyi miniszter - aki egyben a legfőbb ügyész is - ambícióit. Emiatt a tárcavezető keményebb fellépésre szánhatja el magát.

Mi jön most?

Bár megjelentek olyan hírek, amelyek szerint a nyári vakáció dacára összehívnák a szejm rendkívüli ülését még erre vagy a jövő hétre, az információt a kormánypárt cáfolja. A feltételezések szerint egy ilyen ülésen a PiS megkísérelné megkerülni az elnöki vétót, például az elvetett jogszabályok új verziójának beterjesztésével.

A PiS kivárja Andrzej Duda törvénytervezetét - mondta Ryszard Terlecki, a kormánypárt soraiból megválasztott alsóházi alelnök sajtótájékoztatóján. A szejm legközelebb a nyári szünet után ülésezik - tette hozzá.

Egy esetleg kiírandó előrehozott választásokról tudakozódó kérdésre azt válaszolta: erre nincs semmi szükség, a parlamenti többség stabil, kitart a két év múlva esedékes választásokig.