A monetáris enyhítés politikája, azaz lényegében a pénznyomtatás olyan nagy méreteket öltött, hogy a világ a pénzügyi anarchia felé tart, máris megjelentek az újabb buborékok a legkülönbözőbb befektetési célpontok piacán - összegzi az ECB mai akciójának sikerében kételkedő szakértők véleményét a CNBC. Az európai jegybank több száz milliárd eurós olcsóhitel-nyújtása a bankoknak követi a japán és a brit jegybank hasonló lépését, miközben az amerikai Fed 2014-ig vagy, ha szükséges, még tovább a mélyben tartja alapkamatát.
A pénzügyi befektetőknek deja-vu érzésük van: 2011-ben a legutóbbi hasonló pénzhullámot az olaj árának 15 százalékos megugrása követte - igaz, ehhez hozzájárult az arab világban kirobbant lázadáshullám is -, a fellendülés lelassult és a forró pénzek elárasztották a feltörekvő országok sérülékeny pénzpiacait.
Kudarctörténet a QE2?
A második monetáris enyhítés (QE2) a Fed 2010 őszén bejelentett 600 milliárd dolláros kötvényvásárlási programjával kezdődött, amit a Bank of Japan 55 ezer milliárd jenes (68,4 milliárd dollár) októberi eszközvásárlása és nyolcezer-milliárdos devizapiaci beavatkozása követett. A Bank of England 275 milliárd fonttal (439 milliárd dollár) szállt be a pénzesőbe.
A piacok ugyan kezdetben lendületet kaptak a forrásbővítéstől, ám az olaj drágulása gyorsan elszívta a vásárlóerőt, és az összeadódó árupiaci és élelmiszer-áremelkedés monetáris szigorításra kényszerítette a feltörekvő országokat. Az MSCI átfogó indexe 18 százalékkal erősödött 2010 októbere és 2011 áprilisa között, majd szeptemberig több mint 26-tal zuhant. Azóta 25 százalékkal nőtt az ECB hároméves kötvényvásárlási programjának hatására.
Az óriási mennyiségű olcsó hitel negatív hatását elfedte, hogy a befektetők figyelmét lekötötte az európai adósságválság kiéleződése - ami 2011 júniusától borzolja a piacok idegeit - , illetve azt követően a válságkezelés körüli huzavona.
Híg pénzek a jegybankokban
A pénzügyi válságot követő újabb és újabb pénznyomtatási hullámok a jegybankok mérlegfőösszegének bővülésén is meglátszanak. A JP Morgan szerint a világ legnagyobb négy gazdaságának (G4) központi bankjai a 2007-es szint kétszeresére, a G4 összesített GDP-je 24 százalékára növelték ezt a mutatójukat, és idén 26 százalékra megy fel ez az arány.
Egy fokozódó monetáris anarchiával nézünk szembe, amelyben a reálgazdaság és a kibővített likviditással fűtött pénzpiacok közötti rugalmas kapcsolat egyre feszültebbé válik, egészen addig a pontig, amikor a kialakult árak hihetetlenné válnak - mondja Bob Janjuah, a Nomura taktikai eszközátcsoportosításokért felelős vezetője. Az így kialakuló buborékok minden befektetési eszközfajta piacán láthatók, mert forrásuk a jegybankok olcsó hitele.
Megbetegednek az orvosok
Amint ezek a buborékok kipukkadnak, kiderül, hogy a központi bankok, amelyeknek a válság kezelőiként kellene közbelépniük, maguk is a probléma részei. Így aztán Janjuah úgy véli: hiába látszik kívánatosnak számos befektetési lehetőség, inkább megvárja a jegybanki buborékok kidurranását, mielőtt bármiről is döntene. Ezt egyébként vagy reálgazdaságot elöntő inflációs hullám, vagy a hitelnyújtás újabb - deflációt okozó - összeomlása fogja jelezni.