Petr Fiala a szkeptikusokra rácáfolva lett Csehország miniszterelnöke az októberi parlamenti választások nyomán, nem is olyan régen még baleknak tartották, akinek semmi esélye arra, hogy komoly szerepet játsszon a cseh politikában – írja a bne IntelliNews régiós hírportál Csehország új első emberét bemutató cikkében. Az 57 éves politológus professzor korábban a Brnóban működő Masaryk Egyetem rektora volt, majd Petr Necas volt miniszterelnök tanácsadója lett 2011-ben. Rövid ideig oktatási miniszterként is dolgozott, ám parlamenti képviselővé választása után egy ideig nem volt egyetlen párt tagja sem.

Végül 2012-ben belépett a Necas vezette konzervatív Polgári Demokrata Pártba (ODS), abba a pártba, amelyet a kormány vezető erejeként korrupciós botrányok öveztek. A párt legnagyobb befolyással bíró politikusainak támogatásával 2014 elején ODS elnöke lett. Részben azért esett rá a választás, mert nem volt érintett semmilyen korrupciós ügyben, részben azért, mert senki más nem akarta akkor elvállalni ezt a tisztséget, miután a 2013-as parlamenti választáson az ODS elvesztette mandátumai kétharmadát és csak az ötödik helyen jutott be a parlamentbe.

Kapcsolódó

Az ezt követő hét évben magára hagyott figuraként ült a parlamentben az ellenzékben vergődő ODS élén. Általában azt mondták róla politikus kollégái és az elemzők, hogy egy jól öltöző kirakatember, a háta mögött pártját a befolyásos regionális vezetők irányítják. Azt lehetett tudni róla, hogy bár nagyon konzervatív olyan kérdésekben, mint a genderpolitika, a bevándorlók befogadása és a klímaváltozás elleni küzdelem, még mindig kellemesen visszafogott pártjának leghangosabb hangadóival szemben.

Nem egy hordószónok

Intellektuális, száraz, cifra mondatokkal fogalmazó stílusa nem igazán rezonált az átlagszavazónál, akit jobban megfogott a populista, harcias Milos Zeman államfő vagy a milliárdosból politikussá vált Andrej Babis miniszterelnök mondanivalója. A jellemzően amorális és liberális cseh politikai közéletben elkötelezett katolikus volta szintén nem volt előnyére. Bár nem sokat számít de az is nyílt titok, hogy jó kapcsolatban van a Lengyelországot kormányzó, radikális jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) párt vezetőivel. Az ODS és a PiS az Európai Parlamentben egy frakcióban van.

Fiala megítélése azt követően kezdett el változni, hogy a választás előtt egy évvel, 2020 őszén két kisebb jobbközép párttal, a kereszténydemokratákkal és a TOP09-cel összehozta a SPOLU (Együtt) választási szövetséget az idei szavazásra készülve. Ezzel háttérbe tolta a lejáratott ODS márkanevet, és elérte, hogy a SPOLU Babis ANO pártjának lehetséges kihívója legyen. A szavazás előtt általában harmadikok voltak az ANO és a Kalózok/Függetlenek és Polgármesterek (STAN) koalíció után. Babis a Kalózok vezérére, Ivan Bartosra koncentrált, akinek pártja nem tűnt elég szervezettnek. Így a SPOLU végül nevező harmadik lehetett.

Besegített, hogy a választás előtti hajrában kiderült, a Pandora papírok alapján Babis offsore cégeket használt fel egy luxusvilla megszerzésére a francia rivierán. Emellett Fiala jól használta ki, hogy az emelkedő inflációra és energiaárakra hivatkozott, és felelőssé tette a kormányt a gazdasági válságért, amiből szerinte az ODS szigorú költségvetési politikája vezetheti ki az országot. Végül minimális különbséggel, nyertek az ANO előtt és a Kalózok/STAN koalícióval alakítottak kormányt.

Kekeckedő elnök

Ezt megelőzően azonban meg kellett mutatnia, hogy nem ijed meg a túlmozgásos Zeman államfőtől, aki szereti tágabban értelmezni hatáskörét, mint amit az alkotmány egy közepesen erős elnöknek biztosít. Kettejük meccse azzal kezdődött, hogy Zeman Babist akarta kormányfőnek jelölni, amiben végül az utóbbi érdektelensége előzte meg. A volt miniszterelnök ugyanis államfői ambíciókat dédelget a 2023. tavaszi elnökválasztás előtt.

Ezután belekötött a kormány névsorában szereplő Jan Lipavsky külügyminiszter-jelöltbe, akit a Kalózod delegáltak. Az alkotmányjogászok túlnyomó többsége szerint erre nincs lehetősége: visszautasíthatja vagy jóváhagyhatja az egész kormánylistát, de nem mazsolázhat a miniszterjelöltek között. Fiala arra bazírozott, hogy nem fog megkockáztatni egy kudarcot az alkotmánybíróság előtt, s ezért nem vonta vissza Lipavsky jelölését. Zeman végül beadta a derekát, így az új miniszterelnök úgy indulhat a kormányzásnak, hogy bizonyította: nem ijed meg a saját és az államfő árnyékától.

Más kérdés, hogy az elnökkel kötött fegyverszünete mennyire lesz tartós. Az biztos, hogy ha bármelyik minisztere hibázik, Zeman azonnal amatőrnek minősíti a kormányát. Fiala konszenzuskereső képessége hasznára volt a SPOLU összebarkácsolásakor és a kormánykoalíció létrehozásakor, ami később is segítheti. Nem biztos viszont, hogy az ODS erős emberei hagyják kormányozni vagy visszatérve a párt korrupt hagyományaihoz elkezdenek machinálni a kormányzás színfalai mögött. Mint annyiszor máshol, itt is az a helyzet, hogy a miniszterelnöknek több tartanivalója van a háta mögött állóktól, mint látható parlamenti ellenzékétől.