Meg kell újulni a teljes dohányiparnak, ahogy a szektor szabályozásának is, ezzel jelentősen mérsékelhető az egészségügyi károsodás, amit a dohányzás okozhat millióknak világszerte – állítja a Philip Morris. A dohányipari cég ezúttal svájci kutatási központjában mutatta be kutatását egy konferencia keretében, egyben azt is, ahogy újrapozícionálná saját magát, előtérbe helyezve alacsonyabb károsanyag kitettséggel járó technológia fejlesztéseit.

A vállalat azzal számol, hogy egy teljeskörű iparági együttműködéssel 10-15 év alatt teljes egészében eltűnhetnek a cigaretták a piacról, helyüket pedig átvehetik egyéb termékek, amikkel a dohányosok másként, kisebb egészségkárosodással tudják megélni a nikotinbevitelt.

A dohányzás káros és betegséget okoz, pont. Ezzel együtt is egyértelmű, hogy sokan ezzel együtt és ettől függetlenül is dohányozni fognak – mondta Tommaso Di Giovanni, a vállalat kommunikációs vezetője.

A vállalat újrapozícionálásnak részeként ezért azt a célt tűzte ki, hogy a mostani 30-ról 2025-re 50 százalékra emeli az elektromos termékeiből származó árbevételének arányát, 100 piacon jelen lesz már arra az évre, és a hevített cigarettát helyettesítő termékeinek, egyéb, egészségügyi alkalmazásából származó bevétele eléri 2025-re az egymilliárd dollárt.

A „leszoksz vagy meghalsz” üzenete megbukott

A PMI saját kutatásai és érvelése szerint az eddigi felmérések minden szempontból tudományos igényűek, és alátámasztják azt, hogy a dohányzást abbahagyni nem kívánók körében is jelentős ártalomcsökkentést lehet elérni azzal, ha áttérnek a hevített dohánytermékekre. Az árbevételi célok mellett ebben a vállalat akkora üzleti potenciált lát, hogy kutatási és fejlesztési keretének csaknem egészét ebbe a szegmensben költi el.

A tudományos mérések eredményei adottak, ezeknek megítélése az elfogultság függvényében nagyon eltérhet. A PMI szerint is az a legjobb módszer elkerülni a dohányzás által okozott egészségkárosodást, ha eleve nem szokik rá az ember, viszont ha már ez megtörtént, akkor sokkal bölcsebb lenne az okozott egészségkárosodást mérsékelni.

A legtöbb szabályozó által kategorikus „szokj le és punktum” megközelítést a cég kudarcosnak látja. Ez rendszerint jövedéki adók emelésével jár, egyúttal azzal is, hogy az igazolhatóan kisebb egészségkárosodást okozó termékre nem biztosított semmilyen kedvezőbb adókulcs. Amennyiben nem biztosított az elérhető, kisebb károsodást okozó termék, az vissza is üthet az államra, mint ahogy ez megtörtént Dél-Afrikában, ahol egészen elfajzott feketepiaca alakult ki a cigarettáknak. Hasonló a helyzet Franciaországban ahol világviszonylatban is a legdrágábbak a dohánytermékek, és ott a becslések szerint a piac harmada illegális.

Nem működik a tiltás

Globálisan nézve alig van olyan vidéke a világnak, ahol reálisan be lehetne tiltani a dohányáruk forgalmazását. Az egyik ilyen Új-Zéland, ahol már most rendkívül elterjedt az alternatív megoldások kínálata, egy eleve csekély népességű országban. A másik Svédország, mivel a skandináv államokban a snüssznek van akkora elterjedtsége, hogy a cigarettának elhanyagolható a piaci részesedése.

A PMI kutatása szerint jelenleg nagyjából 1,1 milliárd ember dohányzik világszerte. Ebből nagyjából 400 millióan alacsony jövedelműek, a vállalat szerint ezért lenne a fontos az egyes államok kormányainak, hogy minél több információt osszanak meg a szélesebb nyilvánossággal a kisebb egészségkárosító hatást okozót helyettesítő termékekről.

Amennyiben egy kalap alá veszik az egyes helyettesítő termékeket, mint amilyen például a gőz alapú vaping, mint a hevített dohánytermék, annak igazolhatóan megvan a negatív következménye, mert a dohányosok hajlamosak visszatérni a ténylegese cigarettahasználathoz.