Alábecsülhetik a piacok az izraeli konfliktust, lehet még ebből nagyobb gond is?

Bár a piac továbbra is visszafogottan reagált a Hamász palesztin militáns csoport izraeli támadására, egyes iparági megfigyelők arra figyelmeztetnek, hogy a konfliktusból eredő számos kockázatot még nem áraztak be teljesen.

A háború elhúzódása valószínűleg az olajellátás megakadásától való félelmet és a biztonságos menedékként számon tartott eszközök, így például

• az arany 
• az amerikai dollár
• és a svájci frank

iránti további keresletet fogja erősíteni – írják a New York-i székhelyű BNY Mellon elemzői, akiket a CNBC idéz.

Szombaton hajnalban, az egyik legnagyobb zsidó ünnepet követően a Hamász több irányból is betört Izraelbe - szárazföldön, tengeren és levegőben. A támadás nem sokkal azután történt, hogy Gázából több ezer rakétát lőttek át Izraelbe.

Biztonságos eszközökbe menekülni nem új recept konfliktusok idején

Az olajárak 4 százalékot ugrottak hétfőn, majd majd kissé megnyugodtak a kedélyek, és az arany ára a támadás óta alig több mint 1 százalékkal emelkedett. Az irányadó amerikai állampapírok hozama 13 bázisponttal 4,657 százalékra csökkent.

A piaci szereplők egy része azonban szkeptikus abban a tekintetben, hogy ez a volatilitás végét jelenti.

Izrael ugyanis megengedhet magának egy hosszan elnyúló konfliktust is – legalábbis gazdasági szempontból.

Izrael költségvetésének és GDP-jének van ugyanis annyi tartaléka, hogy egy „elnyújtott háborút is fenntartson”, akár 2 hónapnál is tovább – mondta Bob Savage, a BNY Mellon piaci stratégiáért felelős vezetője.

„A globális piacok még nem árazták be teljesen a magasabb olajárakból és a nagyobb védelmi kiadásokból eredő inflációs kockázatokat” – figyelmeztetett.

A stratéga kiemelte, hogy az Izrael és a Hamász közötti konfliktus egyben fenyegető globális probléma is, és a folyamatban lévő ukrajnai háborúval együtt a további katonai kiadások fokozásához vezetnek világszinten: „Ennek következményei a megtakarítások további csökkenését és magasabb kamatlábakat eredményeznének”.

A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet adatai szerint 2022-ben a világ katonai kiadásai  rekordmagasra, 2240 milliárd dollárra ugrottak. Ráadásul Moszkva ukrajnai inváziója óta az Egyesült Államok több mint 75 milliárd dollárnyi támogatást küldött Kijevnek, amely több mint amennyit az USA összesen ad másoknak. 

Az inflációs nyomás mellett továbbra is fennáll a kockázata annak, hogy ebből egy szélesebb körű konfliktus lesz. A Hamász támadásának példátlan jellege aggodalmakat keltett azzal kapcsolatban, hogy Iránnak köze lehetett a támadáshoz, mivel Teherán régóta támogatja a Hamászt és annak ügyét. Amennyiben ez kiderülne, a legtöbb elemző szerint a háború eszkalálódása küszöbön állna – ami a piacokat kockázatcsökkentő üzemmódba helyezné.

Irán esetleges érintettsége szintén a dollárba való biztonságos menekülést fogja előidézni. „Ez rossz a törékeny gazdaságoknak, törékeny valutáknak. Rossz az energiaáraknak" – mondta Bob McNally, a Rapidan Energy Group elnöke, hozzátéve, hogy ez az utolsó dolog, amire a gazdasági szereplőknek szükségük van.

Az Alpine Macro globális befektetési elemző cég is úgy vélekedett, hogy bár a konfliktus lefolyása bizonytalan, de nagy valószínűséggel eszkalálódni fog, és esetleg hozzájárul egy jelentősen kockázatcsökkentő globális környezethez a következő egy-három hónapban. A kockázatcsökkentő környezetet az jelzi, hogy a befektetők a kötvényekbe és az aranyba menekülnek, valamint eladják a részvényeket.

Nem mindenki ennyire pesszimista

Más elemzők viszont azon a véleményen vannak, hogy még ha a konfliktus elhúzódik is, a globális piacokra gyakorolt ​​hatásai továbbra is nagyrészt visszafogottak lesznek.  „Úgy gondolom, hogy a piacok teljesen figyelmen kívül hagyják ezt a konfliktust, így nyolc hónap múlva már nem lesz hatással a piacokra” – mondta Marko Papic, a Clocktower Group partnere és vezető stratégája a CNBC-nek. 

Az izraeli-palesztin konfliktus több mint fél évszázada tart, és nem igazán tényező a piacon – erősítette meg Papic, hozzátéve, hogy szerinte ez a jövőben is így marad, tekintettel arra, hogy a Hamász akcióit terrortámadásnak tekinti, és nem olyannak, amely képes lenne „egzisztenciálisan fenyegetni Izraelt.”

És bár Papic elismerte, hogy a piacok nem árazták be teljesen az inflációs kockázatokat, kitartott amellett, hogy ennek semmi köze az izraeli-Hamász háborúhoz, sokkal inkább az erős amerikai fogyasztói költekezés, a munkaerőhiány és egyéb globális tényezők keverékei okozzák.

Hozzátette, hogy az izraeli-Hamász konfliktusról, mint az infláció további gerjesztőjéről beszélni, ebben az összefüggésben egyenesen nevetséges.