Máris kihátrál választási ígéretei mögül a lengyel kormánypárt

Még meg sem száradt a választási dokumentumokon a tinta, ám máris látszik, hogy a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) távolodik választási kulcsígéreteitől - adta hírül a Business Insider Polska. Mateusz Morawiecki miniszterelnök kancelláriájának vezetője, Michal Dworczyk a Radio Zetnek azt mondta, lehet, hogy az első 100 nap nem lesz elég az új parlamentnek arra, hogy végrehajtsa a Kaczynski ötösének csúfolt öt legfontosabb választási ígéretet. Ezek között szerepel a 13. és 14. havi nyugdíj bevezetése és 100 út felújításának megkezdése.

"Olyasmit akartunk mondani, ami értékeinket tükrözi, és amiket be is akarunk tartani - magyarázta a kancelláriavezető. - Ez az érték elsősorban a szavahihetőség: az előző választások előtt azt mondtuk, hogy végrehajtjuk a programunkat, és lépésről lépésre meg is tettük. De a jogi folyamatoknak megvannak a maguk szabályai, ezért lehet, hogy nem sikerül az ígéreteket teljeskörűen teljesíteni."

Leüllepedik a por

Az óvatosságnak több oka is lehet - derül ki a Financial Times háttérelemzéséből. Ahogy leüllepedig a por a választások után látszik, hogy hiába nyert nagyot a PiS, gyengült a hatalma. Az előző parlamenti választáson, 2015-ben 5,7 millió szavazatot gyűjtöttek be, míg most 8 milliót, ami 40 százalékos ugrás. A parlamenti matematikán azonban nem sikerült javítaniuk, mivel legutóbb sokat nyertek azon, hogy majdnem 16 százaléknyi szavazat elveszett azon, hogy több párt vagy pártszövetség nem érte el a parlamentbe jutási küszöböt. Így bár 2015-ben csak a szavazatok 37,6 százalékát szerezték meg, míg 2019-en a 43,6 százalékát, ugyanúgy 235 képviselői helyük és ötfős többségük van, mint akkor. (Legalább 250 mandátumot vártak.)

A legnagyobb különbség, a két választási eredmény között azonban nem ez, hanem az, hogy a törvényhozás felsőházában kisebbségbe került a PiS. (Az alsóházba listás, arányos szavazással kerülnek a képviselők, míg a felsőbe választási körzetenként egyéni jelöltek közül választanak a szavazók.) Az ellenzék egy-egy indulót állított szeme a PiS-ével, így szerezték meg a szenátusi többséget. Ennek az a haszna, hogy a kormánypárt nem tud "villámháborút" folytatni, mint az elmúlt négy években, azaz nem tudja áthajszolni a törvényeket a törvényhozáson, mert az elfogadáshoz a szenátus ellenjegyzésére van szükség.

Gazdasági gondok

A választási ígéretek teljesítésének halogatása mellett szól az is, hogy a gazdasági széljárás kedvezőtlenül változott. A lengyel GDP átlagosan évi négy százalékkal nőtt 2015 óta, ami lehetővé tette a nagy szociális osztogatást és az adókedvezmények nyújtását, ám a német gazdaság az elmúlt hónapokban megingott, és a lengyel vállalatok, amelyek a német cégek beszállítói láncába illeszkednek, kezdik érezni ennek kedvezőtlen hatását.

A PiS-nek a kihívások ellenére még komoly ütőkártyái lehetnek. A kormánypárt messze vezeti a népszerűségi listákat, így elcsábíthat néhány szenátusi képviselőt (mindössze hármat kellene), amivel visszaszerezheti a többséget a felsőházban. A mérsékelt jobboldali Polgári Koalíció (PK), a legnagyobb ellenzéki párt még a 2015-ös vereségből sem tért magához, nincs erős vezetője és nem döntötte el, hogy a liberális gondolkodási lengyelekre akar-e építeni vagy megpróbálja visszaszerezni a mérsékelt konzervatívokat.

Az FT idézi Grzegorz Schetynát, a PK vezetőjét, aki megállapította, hogy legalább Varsó nem lett Budapest. Ezzel arra utalt, hogy Jarowlaw Kaczynski, a PiS elnöke, egyben az ország tényleges vezetője nem jutott olyan teljhatalomhoz, mint Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke. A következő teszt a jövő évi elnökválasztás lesz. Az eddigi hírek szerint Kaczynski támogatja Andrzej Duda újraválasztási ambícióit. Ha az ellenzék fel akarja venni a kesztyűt, akkor villámgyorsan rendeznie kell a sorait.