Egy friss felmérés arról tanúskodik, hogy a világ országaiban határozottan erősödik a populista vezetők iránti igény - írja a Financial Times (FT). Ha valaki azt gondolta, hogy 2016 a brexitről döntő brit népszavazással és Donald Trump amerikai elnökké választásával megrázta a világot, akkor jó ha beköti magát az anyósülésbe, ahogy haladunk előre a következő hónapok évek felé.

Szokásos pesszimizmus

Kapcsolódó

Az Ipsos Mori nemrégiben készült felméréséből az derült ki, hogy a közeljövő a politikai bizonytalanság fokozódását hozhatja. Az emberek jelentős része ugyanis úgy gondolja, hogy országuk lejtőre került és az érvényben lévő gazdasági-politikai berendezkedést kijátsszák vele szemben.

A magyar válaszadók 70 százaléka véli úgy, hogy országa hanyatlik. Kevesen, mindössze 15 százaléknyian gondolják úgy, hogy visszafordíthatatlan ez a folyamat, 60 százalékuk szerint jöhet fordulat.

Ugyanakkor magas, 65 százalék azok aránya, akik arra számítanak, hogy az ő generációjuknak romlani fog a helyzete. Ezzel a magyarok ítélik meg a legpesszimistábban saját korosztályuk helyzetét a felmérésben vizsgált 22 ország összehasonlításában. Valamivel kisebb, 60 százalék azok aránya, akik szerint a mai fiatalokra sem vár jobb világ, mint szüleikre. Ezzel is az élmezőnyben van Magyarország az országok sorrendjében. (A felmérés az USA-ban és Kanadában a 18-64, a többi országban a 16-64 évesek körében készült.)

Nem szokásos igény

A felmérésben részt vevő országok átlagában a megkérdezettek 64 százaléka gondolja úgy, hogy a hagyományos pártok és politikusok nem törődnek az olyan átlagemberekkel, mint ők. Magyarország esetén 73 százalék ez az arány.

A felmérésben megszólalók átlagában 69 százalék azok aránya, akik szerint országuk gazdaságát úgy manipulálják, hogy az a gazdagok és az erősek érdekét szolgálja. A magyar válaszadók 83 százaléka szerint országa gazdasági-politikai rendszerét megbundázták a gazdagok és a hatalmasok érdekében. Ezzel ismét első helyre került Magyarország.

A magyarok 72 százaléka úgy véli, hogy szükség van egy olyan vezetőre, aki visszaszerzi országát a gazdagoktól és a hatalmasoktól. Ezzel a mexikóiak (81 százalék) és peruiak (74 százalék) után a harmadik helyen állnak.

Ami a szívén...

A 22 vizsgált ország átlagában 64 százalék azoknak a válaszadóknak az aránya, akik az őszinte politikusokat szeretik. A magyarok 79 százaléka díjazza, ha egy vezető az "ami a szívén az a száján" elvnek megfelelően viselkedik. Ezzel az argentinokkal és az izraeliekkel holtversenyben az első helyre kerültek.

Szintén az élmezőnyben vannak azzal, hogy úgy vélik, a szakértők félreértik őket. A magyarok 70 százaléka osztja ezt a véleményt - itt a spanyolok állnak az élen nem sokkal magasabb, 73 százalékos aránnyal.

Erős embert!

Sok országban nagy támogatottságra számíthatnak a szabályok átalakítására kész, erős vezetők. Különösen egyértelmű igény mutatkozik az ilyen politikusok iránt Franciaországban, ahol a megkérdezett 80 százaléka akar erős embert látni az ország élén. Az országban április-májusban lesz elnökválasztás.

Magyarország 42 százalékos arányával a középmezőnyben szerepel. Az előző kérdésekre adott válaszok alapján azonban érdekes lenne megtudni, hogy kire is gondoltak a magyar válaszadók: az ország jelenlegi első emberére, Orbán Viktorra vagy valaki mást szeretnének, aki éppen hogy szembe száll vele.

Előre a hazaiakat!

Franciaországgal és Olaszországgal együtt Magyarországon a legnagyobb a hagyományos politikával szembeni elégedetlenség azért, mert az emberekben erősek a nativista érzések.

A Wikipedia szócikke szerint a nativizmus olyan bölcseleti irányzat, amely szerint az embereknek vannak velük született eszméi, képességei vagy készségei, amelyekkel tehát születésük után azonnal rendelkeznek, és amelyek segítenek nekik értelmezni a világ jelenségeit. Az FT szerint a nativista érzelmű emberek hajlamosak úgy gondolni, hogy a bevándorlók elveszik a helyben születettek munkáját és szociális juttatásait.

Ez a felfogás mutatkozik meg a törökök körében. Tíz megkérdezett török közül hét gondolja úgy, hogy a vállalatoknak előnyben kellene részesíteniük a helyieket a külföldiekkel szemben, amikor alkalmazottakat vesznek fel.

Ellentmondás

Az előbbinek ellentmondani látszanak azonban egy másik kérdéspárra adott magyar válaszok. Csak a megkérdezett magyarok 21 százaléka gondolja úgy, hogy a nyitás a külföldi vállalkozások és kereskedelem előtt veszélyezteti országát. Ötven százalékuk szerint mindez lehetőség a magyar társadalom számára.

Tovább bonyolítja a képet, hogy 32 százalékuk szerint többet kellene tennie Magyarországnak azért, hogy megvédje magát a mai világból érkező hatásoktól, míg 38 százalékuk szerint éppen ellenkezőleg, azért kellene többet tenni, hogy nyitottabb legyen a mai világ hatásaira. Ezekkel a számokkal a 22 vizsgált ország átlagát hozzák a magyarok.