Bizonyos jelek arra utalhatnak, hogy elindult egyfajta gazdasági deglobalizáció a világban. A beszállítói láncokat szétzilálta a pandémia, Európa lassacskán lecsatlakozik az orosz gázról, Kína bojkottja egyre szélesebb körben jellemző, és ebbe az irányba mutat a chipgyártás visszahozása Európába és Amerikába is. Új tendenciáról van itt szó vagy csak átmeneti ez az állapot? Erről beszélgetett Kántor Endre gazdasági újságíróval Pogátsa Zoltán közgazdász a Pogi Podcast legújabb adásában. (Az előző podcastrészről pedig itt írtunk.)

Kántor Endre kiemelte, a koronavírus meglátása szerint kettős folyamatot indított el, a beszállítói láncokat alaposan összekuszálta ugyan, ám a digitalizációs folyamatokat is felgyorsította.

Reflektorfényben a kitettség

Kétségtelen, hogy a Covid fellendítette a digitalizációt. Elkezdtünk zoomolni, elkezdtünk sokkal többet online vásárolni, de a digitalizáció bizonyos szempontból kiváltja azokat a kapcsolatokat, amelyek korábban fizikai kapcsolatok voltak. Ha egy Zoom-meetingem van, az jelentheti azt, hogy nem kell elutaznom például a Távol-Keletre egy személyes beszélgetésre. A személyes üzleti kapcsolatokat jelentősen csökkentették a koronavírus hatásai, utóhatásai

– vetette fel Pogátsa Zoltán.

Hozzátette, a koronavírus digitalizációs hatása egyébként is eltörpült a mellett, hogy azonnal látszott, milyen mértékű elakadás keletkezett a beszállítói láncokban. „A kamionok feltorlódtak a határokon, eleve megtermelni nem tudtak sok nyersanyagot és részegységet” – emlékeztetett.

A közgazdász rámutatott, a japánok által a 80-as években kitalált „just in time” beszállítói rendszer megbosszulta magát. Ennek a szisztémának a lényege, hogy nem szükséges raktározni, hanem pontosan akkor ér oda az adott részegység, amikor beépítik.

A multik percre pontosan kiszámított beszállítói láncai látványosan összeomlottak, ami rávilágított, milyen erősen függenek az egyes országok és cégek egymástól. Rettentő érzékeny rendszer az, mikor a világ másik végéről várja egy vállalat rengeteg komponensét, kitettséget jelent ez.

A koronavírus eredménye így, hogy számos nagyvállalat arra jutott, hogy le kell rövidíteni a beszállítói láncokat, „ez márpedig deglobalizáció”.

Ezt mutatja többek között

  • az uniós és amerikai chipgyártási ambíciók megjelenése és
  • a szupermarketek azon törekvése is, hogy közelebbről szállítsák az élelmiszert.

Szabadság némi felárral

Pogátsa Zoltán úgy látja, időszerű is, hogy foglalkozzunk a globalizáció káros hatásaival:

mikor felszabadultunk a szovjet típusú rendszerekből, a szabadságot, a nyitást, a pozitívabb oldalát éltük meg a globalizációval, de látni kell, hogy voltak negatív oldalai is.