A Napi Gazdaság hétfői számának cikke

Megint Olaszországra figyelhetnek ma az európai piacok, miután az eurózóna harmadik legnagyobb gazdaságában sajátos válság bontakozott ki a hét végére. A balközép Enrico Letta (képünkön) vezette nagykoalíciós kormányban részt vevő jobbközép Szabadság Népe (PdL) párt öt minisztere szombaton nyilatkozatban jelentette be lemondási szándékát, de annak hivatalos benyújtását csak a következő napokra ígérték. A szándéknyilatkozatra a PdL tényleges vezetője, Silvio Berlusconi kérte fel a párt politikusait, arra hivatkozva, hogy a Letta-kormány pénteken nem hozott döntést a holnaptól esedékes egy százalékpontos áfaemelés elhalasztásáról, amivel szerinte megszegték a koalíciós szerződést.

Az áfakérdés csak ürügy volt Berlusconinak a szakításra − véli az olasz sajtónak az a része, amelyet nem az ő médiabirodalma tart kezében. A politikus ellen számos bírósági eljárás folyik, augusztusban már jogerősen elítélték adócsalás miatt, ezért a korrupcióellenes törvény értelmében meg kell válnia szenátusi tagságától, s ezzel mentelmi jogától is. Berlusconi és hívei arra hivatkoznak, hogy e törvény jóval a szóban forgó adózási ügy után született, ezért nem lehet alkalmazni erre az esetre.

Az olasz kormányzást az bénítja meg hetek óta, hogy "gerinctelen, felelőtlen gyerekek szaladnak főnökük esztelenségei után" − idézte az Il Messagero Letta szavait. A miniszterelnök még Berlusconi mostani húzása előtt közölte, hogy a héten tisztázni szeretné, megvan-e a kormány többsége, miután a PdL keményvonalas képviselői és szenátorai már a miniszterek előtt elkezdték letétbe helyezni lemondó nyilatkozataikat. A lapzártánkig beérkezett hírek szerint Letta holnap bizalmi szavazást kérhet a parlamentben; arra számít, hogy a PdL-ben is elegen lesznek, akik inkább a kormányon maradást választják az újabb előrehozott választás helyett.

A Letta-kormány esetleges bukása a szokottnál is nagyobb bajt jelenthet az olaszoknak. Egyrészt nem egyszerűen kormányválsággal, hanem intézményes válsággal küzdenek, hiszen a nagykoalíció még egy új választási törvényt se tudott összehozni a februárban patthelyzetet eredményező mostani helyett (azt a 2011-ben megbukott Berlusconi-kormány alatt fogadták el). Másrészt Olaszországnak nem hogy 2014-es költségvetése nincs még, hanem fennáll a veszélye annak, hogy idén túllépik a 3 százalékos deficit/GDP plafont és az Európai Bizottság újraindítja a túlzottdeficit-eljárást, ami alól májusban került ki Róma. Az igazán pesszimisták már az ECB-EU-IMF trojka érkezését vetítik előre − ezt külön érdekessé tenné, hogy 2014 első felében Olaszország lesz az EU soros elnöke. Mások szerint viszont a piacok már nem reagálnak olyan hevesen, mint az eurózóna válságának csúcsán, mert több eszköz áll rendelkezésre annak orvoslására − ám a GDP 130 százaléka körül járó olasz államadósság finanszírozásához szükséges források drágulásával azért számolni kell.

Az optimisták táborát erősíti Fabrizio Sacco­manni gazdasági miniszter, aki az Il Sole-24 Ore gazdasági napilapnak vasárnap adott interjúban kifejtette: Olaszországnak csak a GDP 0,1 százalékát kitevő korrekcióra van szüksége, ennek a fedezetét megtalálták, év végéig van idő az intézkedések jóváhagyására − a bizonytalanságot pedig már úgyis beárazták a piacok.