Oroszország minden részén ünnepségeket tartottak abból az alkalomból, hogy 2014. március 18-án írták alá a Krím félsziget és Oroszország szerződését az előbbi csatlakozásáról az utóbbihoz - írja a Moscow Times. A nevezetes dátumot megelőzően Ukrajnában - az ősz óta tartó kormányellenes kijevi tüntetések, majd Viktor Janukovics államfő lemondása nyomán - hatalmi vákuum alakult ki, ami utat nyitott az előtt, hogy a félszigeten rangjelzés nélküli orosz katonák jelenjenek meg.

Az ő segítségükkel oroszbarát helyi vezetés került hatalomra, amely március 16-ára népszavazást írt ki a terület hovatartozásáról. Ezen a többség Oroszországot választotta - a félszigeten élők túlnyomó része orosznak vallja magát. Két nappal később írták alá a csatlakozási szerződést a "Krími Köztársaság" és az Orosz Föderáció között.

Kapcsolódó

"Csupán" 60 százalék

Fontosabb azonban a Krím lenyelésének ukrajnai előzményeinél az akkori oroszországi helyzet - derül ki a Moscow Timeson megjelent háttérelemzésből. A társadalom akkor még nem bocsátotta meg Vlagyimir Putyinnak, hogy a 2012-es elnökválasztáson négy év kihagyás - miniszterelnökösködés - után újraválasztatta magát az ország elnökének. Ezzel gyakorlatilag kijátszotta azt a szabályt, hogy egy ember csak két elnöki ciklusban töltheti be ezt a posztot.

Az államfőválasztással együtt parlamenti szavazás is volt, amelyen súlyos csalások történtek, ami a nagyvárosokban tüntetésekhez vezetett. A hatalom legyűrte ugyan az ellenállást, ám Putyin népszerűsége esett, és az ő esetében súlyos mélységben, "mindössze" hatvan százalékon állt a krími események előtt.

Nagy kockázat

Ezzel együtt 2014 elején senki sem gondolta, hogy Oroszország ráteszi a kezét a félszigetre. Ha Janukovicsot februárban- miután belbiztonsági egységek a tüntetők közé lőttek - nem kergetik el Kijevből, talán soha nem történik meg a Krím orosz annektálása.

Kép: Reuters

A lépéssel Putyin óriási kockázatot vállalt. Mivel felrúgta a volt szovjet tagköztársaságok területét szabályozó nemzetközi egyezményt, a Nyugat egyes személyek utazását korlátozó szankciókat, a pénzügyi kapcsolatokat és a technológia exportját limitáló intézkedéseket vezetett be Oroszországgal szemben, amelyek komoly nehézségeket okoznak az országnak.

Megoldotta a baját

Ezért cserébe azonban megoldódott a Putyinnal szembeni bizalmi válság, népszerűségi mutatója a csillagos égbe emelkedett, és azóta sem tud 80 százalék alá kerülni. A nép mellette áll. A Leveada közvélemény-kutató intézet felmérése szerint a nagy többség a Krím "visszaszerzését" tartja az ország második legnagyobb teljesítményének a náci Németország legyőzése után.

Az oroszok ugyan megszenvedik a nyugati kapcsolatok megromlását - és az erre válaszul adott élelmiszer-importkorlátozásokat -, de hajlandóak meghúzni a nadrágszíjukat. A VTSIOM közvélemény-kutató felmérése szerint nagy többségük szerint nemzetük nyert a Krím megszerzésével. Csak Moszkva és Szentpétervár lakosainak egy része nem ért egyet a lépéssel, de még ezekben a metropoliszokban is csak az emberek 20 százaléka utasítja el a félsziget lenyúlását.

Néplélek

Az orosz néplélek ismerete nélkül talán nehéz lenne mindezt értelmezni. Tudni kell azonban, hogy az emberek úgy élték meg a "orosz terület visszatérését", mint a Szovjetunió 1991-es széthullást követő kaotikus időszak, a Jelcin elnök idején - igen nehezen - átélt felfordulás lezárásának aktusát.

Kép: Reuters

És ez még semmi. A Levada felmérései azt mutatják, hogy a Krím megszerzésében a történelmi bizonyítékát látják annak, hogy Oroszország visszaszerezte szuperhatalmi státusát a világon. Ott a helye az USA mellett, mint 30 évvel ezelőtt. E felfogás szerint az elmúlt 25 év az orosz történelemben csak egy betegség volt, amelyből immáron kigyógyultak.

A nemzeti büszkeség helyre állítását nem egyszerűen szimbolikus lépésként élik meg, hanem úgy gondolják, hogy ha országuk újra globális játékos lett a világon, akkor ennek megfelelően is kell viselkednie. Ennek a kívánságnak a kiszolgálására Putyin az ideális vezető.

Putyin sínen van

Az elnök magabiztos. Nem csupán a Krímet sikerült "visszaszereznie", hanem Donald Trump amerikai elnökké választásával egy hozzá hasonló ember ül a Fehér Házban. Putyin most úgy érzi, hogy ő a világ "társcsászára", ezért 2018-as várható újraválasztásának a történelmi jelentősége lesz az emberiség történetében. A szavazást egyébként a hírek szerint március 18-ára, a Krím beolvasztásának negyedik évfordulójára időzítik.

Kép: MTI/EPA

Putyin úgy gondolhatja, hogy az "új" Oroszország létrejött, az ennek érdekében folytatott kalandor politikának vége. A politikai és katonai terjeszkedés azonban csak most kezdődik. Oroszország most úgy tekint magára mint saját múltjának feltámadására, és ennek megfelelően akar viselkedni.

Nagy buli

A Krím beolvasztásának harmadik évfordulójára rendezett  megemlékezések szervezői az előbbiek szellemében nem fogták vissza patrióta érzelmeiket. Egyes országrészekben a helyi sajátossághoz igazították a programot, Jakutföldön például szarvasversenyt rendeztek.

Kép: Így ünnepeltek az oroszok!
Forrás: AFP

Máshol utat engedtek a mindent elsöprő nacionalizmusnak, Murmanszkban például a Krím és Oroszország együtt örökké! szlogen jegyében ünnepeltek, útjára eresztve az orosz trikolór színeiben pompázó három ballont.

Hosszú árnyék

Eközben a Krím még mindig az orosz adófizetők támogatására szorul. A tervek szerint 2017-ben 98 milliárd rubelt pumpálnak a félszigetbe a szövetségi költségvetésből. (Ez közel 500 milliárd forint, azaz meghaladja a 4-es metró építésének költségét - a szerk.) Ezzel a Krím éppen olyan drága, mint Oroszország legdrágább régiói, például Csecsenföld.

Az infrastrukturális fejlesztések, a szimferopoli reptér korszerűsítése és a félszigetet az orosz szárazfölddel összekötő kercsi híd építése folyamatban vannak, ám az utóbbival kapcsolatban például újabb és újabb nehézségek késleltetik az építőket az eredeti határidők tartásában.

Régi, jól bevált korrupció

A helyiek kezdik felismerni, hogy a fejük fölött történt hatalomváltás semmit sem változtatott a burjánzó korrupción. Az emberek hittek a tündérmesében, hogy jön valaki, és jobbá teszi az életüket - mondja egy 28 éves jaltai lakos. A dolgokat azonban ugyanazok irányítják, akik az ukrán fennhatóság alatt, és legfőbb céljuk továbbra is az, hogy megtömjék a saját zsebüket.

Kép: Reuters

Az elszakadással járó napi kényelmetlenségek nem szűntek meg. A terület áramellátását Ukrajnából biztosítják. A vezetékeket ukrán nacionalisták 2015 telén többször elvágták, ami nagy áramszüneteket okozott. Manapság is előfordulnak áramkimaradások és az orosz belbiztonsági hivatal (FSB) továbbra is előszeretettel vadászik "ukrán szabotőrökre".

Nehezíti az emberek életét az is, hogy a félsziget (és részben Oroszország) pénzügyileg elszigetelt a világtól. A MasterCard és a Visa továbbra sem működik, a helyettük rendelkezésre álló orosz nemzeti Mir fizetési rendszer nem használható nemzetközi tranzakciókra.

Megbékélés és dac

A hétköznapi emberek között oldódtak az ellentétek. Az orosz- és ukránbarát ismerősök egyre ritkábban nevezik egymást szeparatistának attól függően, hogy melyik állam fennhatóságát tartják legitimnek. Az emberek kezdik megérteni, hogy ez az egész vita csak nagypolitika, amelytől függetlenül ugyanannak a társadalomnak a tagjai - véli az előbb idézet jaltai lakos.

Ezzel arra utal, hogy a krímieknek nincs más lehetőségük, mint az alkalmazkodás, akármit is tartsanak régi és új uraikról. A területet az ötvenes években csatolták az akkori szovjet tagköztársasághoz.

Kardcsörtetés

A légideszantos erők, a légierő, a légvédelem és a Fekete-tengeri Flotta részvételével orosz hadgyakorlat kezdődött a Krímben - jelentette az MTI. A gyakorlaton 2500 deszantos és 600 haditechnikai eszköz vesz részt. A gyors reagálású erők a terroristák és egy feltételezett ellenség reguláris egységei elleni fellépést gyakorolják - közölték orosz katonai források.