A fél éve folyó háború megkezdése óta csütörtökön először tart személyes találkozót Hszi Csin-ping kínai elnökkel Vlagyimir Putyin orosz államfő. Arra mindenképp számítani lehet, hogy a két fél tovább erősíti a gazdasági kötelékeiket, de sok múlhat azon is, hogy milyen típusú támogatást tud kialkudni Putyin a szankcióktól szenvedő országának - derül ki a CNN cikkéből.

Ahogy arról a Napi.hu is beszámolt, az orosz seregnek rengeteg tankot is muníciót kellett maga mögött hagynia az elmúlt héten végbement ukrán ellentámadás miatt, így úgy néz ki most már arra kényszerül, hogy a szintén szankciók alatt álló Irántól és Észak-Koreától szerezzen be lőszert és fegyvereket.

Az ukrán offenzívában többek közt egy - feltehetően oroszok által először használt - iráni drónt is lelőttek, de jelentősebb megkönnyebbülés lehetne Putyinnak, ha a kínaiaktól is vásárolhatna, hiszen a háború folytatásához olyan fegyverekre van szüksége amik előállítására csak igen kevés ország képes.

Bizalmatlan szövetség

Hszivel utoljára három héttel a megszállás megkezdése előtt találkozott Putyin, ahol ha szó is esett a támadásról, valószínűleg még arról tudta biztosítani kínai kollégáját, hogy nem fognak komoly ellenállásba ütközni és Ukrajna néhány héten belül kapitulál.

Azóta nem csak Kijevből, de most már Ukrajna észak-keleti csücskéből is kiverték az oroszokat, így két hatalmas kudarc után kell Putyinnak meggyőzni a rövidesen választásokra készülő Hszit a háború fontosságáról, miközben neki is tisztában kell lennie azzal, hogy pragmatikus kínai vezetés mindenen felül továbbra is csak a saját maga oldalán áll.

Ezt jelzi többek között az is, hogy miután Kína parlamentjének elnöke, Li Zhanshu múlt héten az orosz törvényhozókkal beszélt, az Állami Duma szerint támogatásáról biztosította Oroszországot és elismerte a nyugati erők fenyegetését, ezek a sorok teljesen kimaradtak a találkozóról készült kínai jelentésből.

A lap által megszólaltatott kínaszakértő Kerry Brown szerint nyilvánvaló, hogy Kína nem akarja Oroszország szétesését, és ideális esetben nagyon örülne Putyin stabil vezetésének, de Hszinek nagyon nem előnyös a jelenlegi káosz és eleget látott már az ukrán konfliktusból ahhoz, hogy jobban örülne ha az minél hamarabb lezárulna.

Borús kilátások

Innentől a kérdés viszont azzá válhat: megbízik-e Kína az orosz csapatok felkészültségébe, és ha nem is formális, de valamilyen úton be akar-e szállni Putyin hadigépezetének fenntartásába, vagy inkább Hszi inkább azt fogja szorgalmazni a Sanghaji Együttműködési Szervezet üzbegisztáni csúcstalálkozóján, hogy Oroszország a lehető leghamarabb kínáljon békét az ukránoknak.

Sajnos még ha a legutóbbi verzió is valósulna meg, akkor sincs rá sok esély, hogy Oroszország vagy akár Ukrajna belemenjen egy békébe, hiszen már a háború kirobbanásakor végleg elvethették az erről szóló egyeztetéseket. A kínai támogatás elmaradása azonban egy másfajta problémát is szülhet.

Joseph Dampsey nemzetközi stratégiai szakértő szerint egy fegyveres ellátás terén egyre kétségbeesettebb Oroszország arra vetemedhet, hogy a munícióért cserébe kisegítse a hasonló cipőben evező Észak-Korea vagy Irán atomprogramját, amik ezzel szintén valódi fenyegetéssé válhatnak a Nyugat számára.