Veterán amerikai diplomaták és külpolitikai elemzők egyre jobban tartanak attól, hogy Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök nincsenek egy súlycsoportban, ha a nemzetközi politikáról van szó - írja a Bloomberg. Az előbbi a KGB tisztjeként szovjet titkosszolgálati kiképzést kapott és 1999 óta van jelen a nemzetközi politikában, az utóbbi új fiú ezen a pályán.
A két vezető a világ legbefolyásosabb országait tömörítő G20 hét végi hamburgi csúcstalálkozóján folytat majd megbeszéléseket négyszemközt. A szakértők úgy gondolják, hogy ez a következő négy évre meghatározhatja az USA és Oroszország viszonyát. Putyin arra próbálta használni első találkozóját két korábbi amerikai elnökkel, hogy fölénybe kerüljön velük szemben.
A feleknek van miről beszélniük. A sor az Oroszország ellen 2014-es ukrajnai beavatkozása miatt hozott nyugati szankciók ügyével indul, folytatódik Észak-Korea atomfegyverprogramjával, a Szíriával és Iránnal kapcsolatos nézeteltérésekkel, majd zárul Moszkva beavatkozási kísérleteivel az amerikai és európai választásokba.
A felkészült és a spontán
A találkozó kiemelheti a két vezető mélyen eltérő hozzáállását munkájához. Putyin rafinált, képzett, a feladatára koncentráló taktikus, aki alaposan felkészül a találkozói témáiból és tárgyalópartnereiből. Nem igazán lehet eltéríteni céljaitól. Trump ezzel szemben magasról tesz a felkészülésre, a benyomásaira hallgat és abban bízik, hogy képes lesz olvasni vitapartnere viselkedéséből.
A gond az, hogy Putyin titkosszolgálatai kiképzésének egyik alapeleme, hogy felkészítették mások megvezetésére. Ez meg fogja nehezíteni Trump dolgát, különösen akkor, ha az orosz elnök némi hízelgéssel, jól ismert hiúságára alapozva lefegyverzi az USA elnökét.
Ebben mindig jó volt
Putyin profi módon felkészült arra, hogy manipuláljon másokat - véli William Burns, az USA korábbi moszkvai nagykövete, aki - a Trumphoz hasonlóan republikánus - George W. Bush alatt szolgált ezen a poszton. Biztos, hogy most is rendkívül felkészülten érkezik, ezért fontos, hogy mi is ezt tegyük - teszi hozzá.
Lényegében ugyanezt gondolja Frants Klintszevics, az orosz parlament felsőháza mellett működő védelmi bizottság vezetőhelyettese. Szerinte az orosz elnöknek óriási nemzetközi tapasztalatai vannak, és mindig jó volt abban, hogy jó személyes kapcsolatokat alakítson ki külföldi partnereivel. Ugyanakkor orosz részről nem várnak áttörést a kétoldalú találkozótól.
Cirkuszt a népnek
A teljes kudarcon kívül minden jól jönne, mivel az orosz vezetés bizonyítani akarja a hazai közvéleménynek és a külvilágnak is, hogy az ország elérte a mélypontot a gazdasági válságban és a külpolitikai elszigeteltségben, és immáron elindultak a dolgok felfelé, illetve egy stabilabb nemzetközi kapcsolatrendszer felé - mondja Andrej Kotunov, a Kreml mellett működő külügyi kutatóintézet főigazgatója.
George W. Bush, aki 2000 és 2008 között állt az USA élén, azt mondta: Putyin szemébe nézett és azt látta, hogy egy egyenes lélekkel van dolga. Utóda, Barack Obama egy esetlen kölyköt látott Putyinban, aki az osztályterem utolsó padjában unatkozik. Mindketten tévedtek.
Most az a nagy helyzet, hogy Moszkvában tudják: az amerikai-orosz kapcsolatok ügye mérgezi a Trump körüli levegőt Washingtonban, ellenfelei készen állnak, hogy bármit felhasználjanak ellene, ami arra utal, hogy túl jók a kapcsolatai az oroszokkal. Ezért a két ország viszonyában csak nagyon lassú, nagyon szelektív (bizonyos kérdésekre, például a terrorizmus elleni fellépésre korlátozódó) előrelépés várható - véli Kortunov.