Vlagyimir Putyin két évtizedes rutinnal szerepel a nyilvánosságban Oroszország első embereként, ezért a megfigyelők hajlanak arra, hogy 17. éve megtartott fórumát, amelyen ismét az átlagemberek kérdéseire válaszolt (négy órán át), csak egy szokásos show-nak lássák, amelyen az elnök hozza megszokott formáját - kezdi háttérelemzését Leonid Bershidsky, a Bloomberg publicistája. Az idei eseményen az lehetett a célja, hogy sokéves nemzetközi hatalmi politikai játékai után ismét az utca embere felé forduljon. Ezzel fékezhetné meg népszerűségének hanyatlását, amelynek hátterében az lehet, hogy az oroszok lassan belefáradnak közel 20 éve kezdődött regnálásába.
Igyekezett ugyan azt mutatni, hogy meghallja a nép hangját és törődik a panaszaival, ám a Bloomberg cikkírója szerint sikertelenül. Jól jellemezte az előadást Alena Popova feminista blogger egymondatos leírása: "Egy szegény ország polgárai felhívták egy másik ország, egy gazdag állam elnökét."
Kezd elegük lenni
Az elmúlt egy év közvélemény-kutatásai azt mutatják, hogy az oroszokat már nem hatja meg, ha Putyin jól odaszúr valamivel az amerikaiaknak és elhalványult a Krím félsziget 2014-es Oroszországhoz csatolását követő nemzeti lelkesedés is. Elegük van abból, hogy szabadon elkölthető jövedelmük mélyen 2014-es szintje alatt stagnál, irritálja őket a nyugdíjkorhatár és az áfa emelése. Úgy látják, rossz irányba halad az ország. Putyin nemzeti projektjei - infrastruktúra-fejlesztések és szociális osztogatás - nem mutatkoznak meg népszerűségi mutatói javulásában.
A nagy szegénység komoly gond. Alekszej Kudrin volt pénzügyminiszter-reformer, jelenleg a költségvetést ellenőrző hivatal vezetője szégyenletesnek nevezte, hogy a 144 milliós ország 19 millió polgára él a hivatalos létminimum alatt. Az hagyján, hogy erre válaszul Dmitrj Medvegyev miniszterelnök felszólította: kerülje a populista hangot, de fórumán Putyin is hasonló megjegyzést tett rá, ami nem éppen a szegények gondjai iránti érzékenységről tanúskodik.
Színjáték
A tévében is közvetített fórum végén megkérdezték tőle, érez-e valami miatt szégyent, ami húszéves vezetői pályafutása alatt történt. Elmesélt egy estet kezdő országos vezető korából, amikor egy idős hölgy térden állva adta át neki kérését egy cetlin. A papírt odaadta kísérőinek, ám később elvesztették - ahogy mondta: ezt azóta sem tudja elfelejteni. Ezzel a sztorival azt akarta jelezni, hogy szándékosan soha nem hagyná figyelmen kívül az átlag oroszok kéréseit.
Később azonban olyan fejtegetésbe kezdett, ami ütötte ezt. Hosszasan beszélt arról, hogy az embereknek nem szabadon elkölthető reáljövedelmük alakulása alapján kellene megítélniük életszínvonaluk változását, hanem nominális keresetük emelkedése lapján. Az előbbi - számos hasonló mutatóval együtt - hanyatlik Oroszországban. Bár nem sokat értették ezt a fejtegetést Putyin hallgatóságában, azért megjegyzendő, hogy a közgazdasági végzettséggel rendelkező államfőtől váratlan volt ez a zöldség.
Intézkedik
A polgárok előtt világossá válhatott a fórumon, mit érthet az elnökük azon, hogy személyesen foglalkozik minden problémával. Azt, hogy valakit utasít a megoldására. Ahogy lenni szokott, az idei kérdezz-felelek alatt is videokapcsolatban voltak főnökükkel a legfontosabb miniszterek és régiós kormányzók. Így Putyin nyilvánosan oszthatott ki rájuk feladatokat a kérdések nyomán. A legsúlyosabb felvetéseket azonban megkerülte.
A YouTube-on is látható közvetítés nagyjából kilenc az egyhez arányban kapott dislike-okat, illetve like-okat. Ezt részben olyan ukránok okozhatták, akik sportot űznek abból, hogy az ilyen lehetőségeket kihasználva froclizzák az orosz államfőt. Ugyanakkor a Bloomberg cikkírója meg lenne lepve, ha a látványos nyilvános szereplés javítaná Putyin népszerűségi mutatóját.
Természetesen szó sincs arról, hogy a hatalmát veszély fenyegetné, de folyamatosan veszíti el azokat a választókat, akik eddig mellette álltak. A vidéki, idősebb és szegényebb, az állami segítségre inkább rászoruló emberek jobban kitartanak mellette, mint a városlakók. Ez a veszteség Bershidsky szerint katasztrofális lehet - ha nem is Putyin számára, de kiszemelt utódnak, akinek gondjai akadhatnak a hatalom sima átadás-átvételével.