Jó időbe telhet, mire az EU esetleg a túlóratörvény (a magyar szakszervezetek által adott nevén rabszolgatörvény) megsemmisítéséről dönt - ahogy azt remélik a szakszervezetek -, az ügy azonban nem reménytelen - írta a portál.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) néhány napja közölte, hogy az Európai Bizottsághoz fordul, mert álláspontjuk szerint a törvény sértheti a munkaidő-szervezés egyes pontjairól szóló irányelvet.
A hvg.hu megkérdeztük a beadvánnyal kapcsolatban az EB-t, a testület munkatársai pedig tagjai korábbi válaszait idézte fel. Frans Timmermans alelnök, a a bel- és igazságügyi együttműködésért felelős biztos a múlt héten azt mondta, a testület jelenleg vizsgálja, hogy az új magyar törvény megfelel-e az uniós jogszabályoknak. Ennek keretében levelet küldtek a magyar hatóságoknak, hogy további információkat kérjenek.
Ha Brüsszel úgy dönt, hogy esetleg kötelezettségszegési eljárást indít, az sem jelenti a törvény azonnali eltörlését. Az eljárásban első körben felkéri a kormányt, hogy kezdeményezzen módosítást, ha nem történik semmi, akkor újabb egyeztetési kör jön, ha akkor is változatlan marad egy jogellenesnek ítélt jogszabály, akkor következhet bírósági eljárás. Az egész procedúra több évig eltarthat.
A magyar parlament 2018. december 12-én megszavazta a munka törvénykönyve módosítását, amely 2019. január 1-jével lépett hatályba. A MASZSZ szerint ez sérti a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló, 2003/88/EK számú európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezéseit.
A módosítás nyomán a munkaidőkeretet 36 hónap átlagában kell figyelembe venni, s csak utána kell elszámolni a dolgozóval. Így előfordulhat, hogy a napi és heti kötelező munkaidőnek, heti pihenőidőnek csak a munkaidőkeret átlagában kell érvényesülnie, és a túlmunkával kapcsolatos költségeket csak három év után kell rendezni.