Az eurózóna bankjai várhatóan 250 milliárd euró alacsony kamatozású négyéves lejáratú hitelt kapnak az Európai Központi Banktól (ECB) szeptemberben és decemberben - idézte a Morgan Stanley előrejelzését a Financial Times. Az európai jegybank úgynevezett célzott hosszú távú finanszírozás formájában (TLTRO) nyújtja a kölcsönt, amelynek legnagyobb részét várhatóan az övezet periféria országaihoz tartozó pénzintézetek fogják felvenni.
Óriási az érdeklődés a TLTRO iránt - mondja Huw van Steenis, a Morgan Stanley elemzője. Várakozása szerint a dél-európai bankok hiteleik nagyját át fogják alakítan, ami jelentősen mérsékelnél finanszírozási költségeiket. Remélhetően az olcsó forrást továbbadják a reálgazdaságnak.
Hatástalan pénzinjekció
Mario Draghi, az ECB elnöke nemrégiben arról beszélt, hogy a TLTRO ismételt megjelenésével összesen 850 milliárd eurónyi hitel kerülhet a gazdaságba. A bankelnök júniusban jelezte először, hogy a bank radikális lépéseket tervez a reálgazdaság fellendítésére és a hitelköltségek alacsonyan tartására elsősorban az eurózóna perifériáján. Az új forrás egyébként azon felül a több mint ezermilliárd eurós LTRO kölcsönön felül kerülhet a gazdaságba, amelyet az ECB 2011-ben és 2012-ben pumpált a bankrendszerbe.
Ez utóbbi nem érte el a hatását: az övezet bankjai 561 milliárd euróval mérsékelték a vállalatok finanszírozását 2009 óta - derült ki az RBS felméréséből. Emögött az áll, hogy a pénzügyi válság után megszigorított követelmények miatt meg kell emelniük tőketartalékukat, miközben le kellett írniuk jelentős mennyiségű behajthatatlan követelést.
Carry trade
Az év elején sokan attól tartottak, hogy ha a bankok visszafizetik a két LTRO-fordulóban keretében felvett hiteleket, akkor még jobban kiszárad az eurózóna pénzpiaca, erősödik az euró és megdrágulnak a lakossági kölcsönök. Az ECB adatai szerint 389 milliárd euró maradt a pénzintézeteknél ezekből a kölcsönökből, ami kicsit több a teljes forrás harmada.
Az LTRO-t sok bírálat érte azért, mert a bankok hajlamosak voltak úgynevezett carry trade-re felhasználni az olcsó pénzt. Ahelyett, hogy a vállalatoknak adtak volna kölcsönt, az alacsony kamatú forrásból magasabb hozamot ígérő állampapírokat vettek, hogy zsebre tegyék a kamatkülönbözetet. Van Steenis elismeri, hogy ez a kockázat a TLTRO esetén is fennáll. Véleménye szerint a bankok egy ideig kétéves kötvényekben helyezik el a pénzt, mielőtt új kkv-kölcsönöket nyújtanának belőlük.