Csatlakozás
Keresés
Buksza blog
Videó
Hatalmasak a különbségek az európai országok és régiók között a rákos betegségek előfordulásában és túlélhetőségében. Az eltérések és azok okainak pontos feltérképezése azonban egyelőre még nagy kihívást jelent. Ugyanakkor a túlélési mutató javításához, a különbségek kiegyenlítéséhez nemzetközi együttműködésre, összemérhető adatbázisra van szükség, az országok között meg kell osztani a jó gyakorlatokat, meg kell vitatni és össze kell hangolni a nemzeti rákellenes programokat - vezette be a rákellenes programokat fókuszba helyező nemzetközi konferencia előadásait Bécsben Linda Gibbs, a programot szervező Pfizer gyógyszergyár közép-kelet-európai képviselője.
A Pfizer kutatás-fejlesztési ráfordításainak jelentős részét az onkológiai területre fordítja, ezt mutatja az is, hogy onkológiai üzletágánál 16 készítmény klinikai fejlesztési fázisban van.
Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.
Linda Gibbs hangsúlyozta, a rákgyógyítás legfontosabb fokmérője a túlélési ráta, amely nemcsak az egészségügyi ellátórendszer hatékonyságát jelzi, hanem a rákbetegek számára is fontos eredményként szolgál.
Az egyik leggyakoribb ráktípus, a mellrák esetén Európa szerte növekszik a túlélési ráta, a javulás mértéke ugyanakkor a nyugati államokban sokkal nagyobb, mint a keletiekben - fejtegette előadásában a 2000-2014 között végzett, 37 millió beteg adatait összesítő nemzetközi felmérés adataira hivatkozva Claudia Allemani professzor.
A globális elemzés során 71 ország 322 ráknyilvántartásában szereplő 37 millió beteg adataiból választottak ki 10 ráktípust és 15 millió beteget a vizsgálathoz, az eredményeket a The Lancet című tudományos folyóiratban publikálták. Az összehasonlítás során kiderült, az elemzés 14 éve alatt a mellrák túlélési ráta az európai országokban 71-89 százalék között növekedett, a javulás a nyugati államokban lényegesen jobb volt, mint a keletiekben. Az elemzés a túlélés és a fejenkénti rákkezelésre költött nemzeti összkiadás közötti lineáris kapcsolatra is rámutatott.
Abban az országban, amelyben már korai fázisban arányaiban többet költenek a tumor kezelésére, magasabb a túlélési arány - részletezte a kutatás megállapításait Claudia Allemani, kiemelve, hogy ugyanakkora büdzsé esetén az erőforrások elosztása határozza meg az eredményeket. Mint kiderült, az adatok összesítése várhatóan 1-1,5 év múlva ér véget.
Csak a hosszú, átfogó programok eredményesek
Minden 3. percben rákbetegségben hal meg egy európai, ami hatalmas kihívás a kontinens országainak, különösképpen a kelet-közép-európai államoknak, miután a túlélési ráta 40 százalékkal magasabba a nyugat-európai országokban - erről már Mark Lawler, az onkológia ellátás területén kutatásokat végző professzor beszélt a konferencián. Átfogó és aktualizált nemzeti rákprogramokra van szükség, hiszen a rákgyógyításra fordított kiadások nagysága mellett azok elköltésének módja, egy alapos terv is meghatározó az eredmény szempontjából - hangsúlyozta az előadó.
Eredményesen kezelni csak megfelelő diagnózis esetén lehetséges, mindehhez hozzáférhető adatbázisra is szükség van. Példaként Észak-Írországot említette, ahol a rendkívül rossz halálozási mutatókon a stratégia egy kézbe helyezésével sikerül javítani, ezenkívül átfogó keretrendszer készült, amelyben az információk összegyűjtésétől kezdve a nemzeti rákregiszterek felállításán és az innovatív kezeléseken keresztül a kutatásokig minden lépés helyet kapott. A program eredményeként tíz év alatt mintegy 30 százalékkal csökkent a mellrákos esetek száma.
Az optimális időben megkapott diagnózis és ellátás vezethet el ahhoz a célhoz, hogy 2035-ig 70 százalékosra nőjön a hosszú távú túlélési ráta - mondta az előadó a kutatás fontosságát is hangsúlyozva. Az aktív kutatások jelentősége a vastagbélrák túlélési rátájánál - ami a kelet-közép-európai országokban különösen rossz - jól látható. Minél kevesebb a kutatás, annál kevesebb az orvosok számára elérhető információ, ami meglátszik a hosszú távú túlélési adatokon. A klinikai vizsgálatokban aktív kórházak sokkal jobb minőségű ellátást nyújtanak a daganatos betegeknek, ez szintén javítja a túlélési esélyeket.
A jól működő nemzeti rákregiszterek fontosságát, a technológiai értékelések szerepét, az utánkövetés jelentőségét hangsúlyozta előadásában Tit Albrecht, a szlovén nemzeti egészségbiztosító koordinátora, aki úgy vélte, egy következetes és strukturált rákprogramhoz az orvosokon túl a betegeket is meg kellene kérdezniük a törvényhozóknak. A programokba pedig a diagnózistól kezdve a kezelésen, monitorozáson, utánkövetésen túl a rehabilitációt és a palliatív ellátást is be kell illeszteni. Ilyen kiterjedt program azonban sok országban hiányzik.
A kutatás nem luxus, az ide irányított források egyre jobb eredményeket hoznak a daganatos betegségek kezelésében, így abszolút lényeges rész kell legyen a nemzeti rákprogramoknak. Ugyanakkor a sikeres kezelés fokmérőjévé kell tenni azt is, hogy milyen minőségű a meghosszabbított élet - hangsúlyozták a panelbeszélgetés résztvevői.
Vastagbélrákszűrés Szlovéniában
Évi közel 300 ezer ember kap behívót vastagbélrák-szűrésre- székletvér vizsgálatra- a 2 millió lakosú Szlovéniában. A behívottak 64 százaléka eleget tesz a felhívásnak és visszaküldi a mintát. A szűrésen részt vettek 6 százalékánál találnak elváltozást, őket hívják be kolonoszkópiás (tükrözéses) vizsgálatra, amire az érintettek 95 százaléka el is megy, erre egy hónapon belül nyílik lehetőségük. Az ellátórendszerben 700 új, a szűrésen fennakadt beteg jelent meg. A szűrésbe bevonták a magánszolgáltatókat és a háziorvosokat. A programot 2009-ben indították, a szűrésre évente 3 millió eurót költenek, ugyanakkor a vastagbélrákos betegek évi gyógyszerköltsége egyetlen gyógyszernél 5 millió eurót tesz ki - részletezte a szlovén tapasztalatokat Tit Albrecht.A Nemzetközi Rákkutatási Hivatal (IARC) becslése szerint 2018-ban 18,1 millió új rákos esetet diagnosztizálnak, a betegségbe 9,6 millióan fognak meghalni szemben a 2012-es 14,1 millió új megbetegedéssel és 8,2 millió rákos halálesettel. Ez azt jelenti, hogy élete során minden ötödik férfi és minden hatodik nő rákos lesz, s 2018-ban minden nyolcadik férfi és minden tizenegyedik nő daganatos betegségbe hal bele.
