"A következő tíz év teljesen más lesz, mint a mögöttünk hagyott évtized. Úgy látjuk, hogy túl vagyunk a világgazdasági növekedés csúcsán. Ez 2017-ben, 2018 első felében volt, most pedig az látszik, hogy még a következő egy-két évben lelassul a globális növekedés. Utána viszont jöhet a recesszió" - ezzel a felütéssel kezdte a jelenlegi körülmények leírását Bosomworth a cég csütörtöki sajtótájékoztatóján.

Viszont elmondta, a lefelé fordulásnak egyelőre még csak enyhe jelei látszódnak, az amerikai és eurózónás recesszió indikátoraik egyelőre 25 százalékos valószínűséget adnak a folyamat 12 hónapon belüli bekövetkezésének. Viszont vannak olyan jelek, amelyek azt vetítik előre, hogy a világgazdaság visszaesése már rövid távon - 1-2 éves intervallumon belül - bekövetkezhet. Bosomworth ezek közül az Egyesült Államok gazdaságának bővülési ciklusainak elemzését mutatta be.

A II. világháború utáni időszak második leghosszabbja a jelenlegi periódus, az eddigi listavezető 1991-2001 közötti időszak 120 hónapig tartott, amelyet a mostani néhány hónapon belül felülmúlhat. Látszik ugyanakkor egy alapvető különbség a két periódus dinamikája között: a mostani kumulált bővülés jelentősen elmarad az eddigi listavezetőkétől. A korábbiak ugyanis 40-50 százalék közötti kumulált növekedést mutattak, míg a jelenlegi csak alig haladja meg a 20 százalékos bővülést.

A Pimco szerint a kirobbanó növekedési ciklusokat viszonylag rövid, 4-5 negyedévig tartó recessziós periódusok követték. A mostani lassabb emelkedés viszont eredményezhet egy hosszabb lefelé fordulást. Optimizmusra az adhat okot, hogy a jelenlegi alacsony intenzitású bővülés visszafogott, kevéssé intenzív recessziót sugall.

Bosomworth nem tért ki rá, hogy az intenzitásában hasonló 1982-1991-es periódust csak egy 8 hónapig tartó recessziós intervallum követte, ami utalhat arra, hogy a következő visszaesés sem lesz feltétlen olyan hosszú, mint a 2008-as válságot követő. A recessziós korszakban sem mértek 1,4 százaléknál nagyobb zsugorodást.

Az előrejelzés kapcsán elmondták, hogy a decemberi tőzsdei zuhanáskor megjelentek a volatilitási kockázatok a részvénypiacokon és az is látszik, hogy jó hozamokat már nem lehet elérni pusztán piackövetéssel. A Pimco ezért elkezdte csökkenteni a kockázati kitettségét, biztonságosabb befektetői eszközökbe pozicionálják magukat.

Nem lesz választási költségvetés

A recessziót most a jövő évi amerikai választás sem odázhatja el egy erős kampánybüdzsével. Az Egyesült Államokban a képviselőházat az ellenzék szerezte meg, valamint magas a költségvetési hiány, így nem valószínű egy fiskális stimulus. Amiatt is valószínűtlen ez, már szinte a teljes foglalkoztatottság állapotában van az amerikai gazdaság - válaszolta Andrew Bosomworth, hogy miért nem számít komoly lökésre a washingtoni kormányzattól.

Andrew Bosomworth

Bosomworth a Pimco müncheni irodájának ügyvezető igazgatója, és a portfóliókezelés vezetője Németországban, az Európai Portfolió Bizottság elnöke. Mielőtt 2001-ben csatlakozott a társasághoz, dolgozott az Európai Központi Banknak, a Merrill Lynch pénzintézetnek és az Új-Zélandi Adósságkezelő Hivatalnak.

A Pimco (Pacific Investment Management Company) egy amerikai befektetési alapkezelő, melynek 2300 alkalmazottja van világszerte. Mintegy 11 országban vannak jelen 14 irodával, jelenleg közel 1,66 billió dollárnyi kezelt vagyonnal. A Pimco idén elindítja szolgáltatásait Magyarországon, elsősorban intézményi ügyfelek és privátbanki ügyfelek számára.

Az elmúlt időszakban más elemzők és közgazdászok is rendre felhívták a figyelmet a recesszió veszélyére. Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász meglehetősen pesszimista közöttük, ő ugyanis azt állítja, hogy a kereskedelmi háború okozta károk, valamint a Donald Trump által bevezetett adóreformok visszafogott eredményei csak tetézik a bajt, mert a technológiai cégek által produkált növekedés is lufinak látszik. A Pimco elemzése viszont más kockázatokkal is számol: a vámháború mellett aggasztónak tartják a populizmus erősödését, a gyenge termelékenységi mutatókat, továbbá a fiskális politika beszűkült mozgásterét.

Viszont úgy vélik, hogy a kereskedelmi háború hamarosan lezárulhat Kína és az Egyesült Államok között. "A gazdasági konfliktus rendezése viszont nem jelenti, hogy a geopolitikai feszültség is eltűnik" - magyarázta a szakértő, aki szerint a helyzetet jól leírja az úgynevezett Thuküdidész-csapda metaforája. Ennek lényege, hogy az ókori Görögországban kezdetben Spárta volt a domináns állam, de amikor Athén fejlődése elérte a másik városállam szintjét, az háborúhoz vezetett. Ugyanakkor Bosomworth azt mondta, bár nem zárja ki a lehetőséget, de szerinte a feszültségből nem lesz katonai konfliktus.

Két kísérlet van, az egyik biztosan katasztrófa

A világ jelenleg az amerikai Fed kamatemelési stratégiát figyeli: január végén a jegybanki szerepet betöltő intézmény változatlanul a 2,25-2,5 százalékos szinten hagyta irányadó kamatsávját, valamint jelezte, hogy a globális gazdasági és pénzügyi fejlemények, továbbá az enyhülő inflációs nyomás miatt türelmesebbek lesznek. Ennek fényében a 2019-re vár két emelés el is maradhat akár. Hovatovább a Pimco úgy látja, hogy 2020 végéig akár két kamatvágás is jöhet.

Ezzel viszont ellentétes a várakozás az Európai Központi Bankkal szemben, mert ott épp 200 bázispontos növelést ígérnek a kamatoknál. A befektetési alapkezelő ennek ellenére is azt jósolja, hogy a szint a következő 10 évben nem tud majd elmozdulni a nullás szintről. Márpedig így az eurozónában a monetáris mozgástér beszűkül. Erre mondta azt a szakember, hogy "két eltérő politika látható, de az egyik biztosan rossz", személyes megérzése alapján az ECB politikáját érzi gyengébbnek.

Az ok az lehet, hogy bár évek óta várják a térségben az infláció beindulását, de decemberben csak 1,6 százalék volt a szint, ami ráadásul háromtized százalékos csökkenést jelent a novemberihez képest. Emiatt a kamatemelés elodázódik és egy esetleges recesszióban szűk eszközkészlete marad csak a lazításra az ECB-nek.

"Magyarországon most az infláció jobb helyzetet teremt, nyílt egy ablak az MNB számára, ha most időben lép, javíthat a mozgásterén" - foglalta össze a Pimco álláspontját a szakértő.

Pimco

"Személyes nézetem szerint az eurózóna a japán útra lép: nem sikerül beindítani az inflációt és nem sokára leolvadnak az elvárások is" - húzott párhuzamot a Bank of Japan és az ECB helyzetét tekintve. A mélyben két általános hasonlósággal magyarázta ezt, mivel az eurózónában is magas a munkaerő átlagéletkora, és a bankrendszer is hasonló állapotban van (túl magas a rossz hitelek aránya).

"Az öregedés a térségben még 10-15 évnyire van a jelenlegi japán szinttől, de a pénzpiacokat tekintve ugyan ott tart már" - mondta el Bosomworth. A Napi.hu kérdésére elmondta, hogy a japánban 2013-ban elkezdett pénznyomtatáshoz hasonlóra szerinte nincs nagy valószínűség.

A munkaképes népesség öregedésére a technológiai oldal válasza rendre az automatizáció, robotizáció erősítése, de a szakember ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy személy szerint ő ettől nem várna megoldást, mert ez a termelőeszközök felhalmozását jelentené, miközben a hiányzó források nem jelennének meg például a szociális ellátórendszerben. Lapunk kérdésére, hogy ez nem egy adópolitikai kérdés-e, amelyet egy robotokra kivetett adó megoldhatna azt válaszolta, hogy az erről szóló elméletek még túlteoritikusak ahhoz, hogy erről nyilatkozni lehessen. Viszont a kérdés még nem is aktuális, - ahogy azt korábban a Napi.hu is bemutatta - a digitalizációs megoldások egyelőre kis arányban jelentek csak meg a termelő vállalatoknál.

Ez vár Magyarországra

A Pimco elemzésének ismertetésekor viszonylag kis mértékben foglalkoztak csak Magyarországgal, de úgy látják, hogy az MNB jobb helyzetben van a maginfláció felpörgésének köszönhetően, mint az ECB. Lényegében, ha most megkezdik a monetárius szigorítást - ahogy arra kommunikációjában már utalt is a jegybank -, akkor egy új recesszió során lesznek lehetőségei a lazításra.

A magyar gazdasági növekedésnek - amely az előzetes nyers adatok alapján 4,8 százalék volt 2018-ban - még van tere. "A lakosság eladósodottsága átlagos más hasonló államokkal összehasonlítva. Ennek köszönhetően a középtávú növekedési kilátások jók maradnak, ha az 5 százalékot nem is közelítik meg, de felülmúlhatják a jövőben is az eurozóna bővülését" - látja a szakértő.

A horizonton viszont már látszik egy komoly veszélyforrás: a német gazdaság lassulása a két ország összefonódottsága miatt idővel Magyarországra is begyűrűzhet. De egyelőre inkább két domináns tényező van a hazai bővülésben: rövid távon fontosabb a monetáris és fiskális politika, hosszú távon a demográfiai kérdés az erősebb. "Kérdés, hogy a kormány mostani családtámogatási lépései hogy sikerülnek, de erre csak évtizedes távlatban derül majd ki a válasz" - magyarázta Bosomworth.