Vannak olyan vállalatok, amelyek nem emelik az áraikat. Ehelyett visszavágják a szolgáltatást, amit ugyanazért a pénzért kínálnak. Az USA-ban olyan gyakori ez a módszer, hogy a statisztikusok azon agyalnak, hogyan lehetne mérni ennek relatív inflációs hatását – derül ki a New York Times összefoglalójából. Az idei év az árak váratlanul gyors emelkedését hozta, amit a statisztikai hivatalok igyekeztek megmutatni, ám ez a jelenség a felszín alatt marad, így nem jelenik meg az inflációs adatokban. Éppen ezért már egyre több közgazdász nevezi a zsugorfláció ezen formáját árnyékinflációnak.

Az ok egyszerű, a vállalatoknak lényegében két lehetőségük van arra, hogy válaszoljanak a beszállítási problémáikra vagy a munkaerőhiányra: vagy emelik a termékeik, illetve a szolgáltatásaik árát, vagy rosszabb fogyasztói élmény kínálnak. A példákat hosszan lehet sorolni az utóbbira. Egy szállodai szoba ugyanannyiba kerül, mint egy évvel ezelőtt, ám már nem takarítják naponta, mivel nincs elég ember ennek a munkának az elvégzéséhez.

Egyes vendéglőkben többet kell várni a pincérekre, mert kevesebben szolgálnak ki ugyanannyi vendéget, mint korábban. Az autóvásárlóknak azt tanácsolják a szalonban, hogy legyen rugalmas, ha a színről vagy az extrákról van szó, vagy akár gondolja még egyszer át, hogy melyik modellt szeretné, mert persze ragaszkodhat az eredeti elképzeléséhez, de lehet, hogy hónapokat kell várnia a megfelelő autóra.

Beszédes adatok

Ezt a jelenséget tükrözheti, hogy a vendéglők tisztaságával való elégedettséget mérő mutató egy év alatt 4,2 százalékkal romlott – derült ki a Balck Mox Intelligence adatgyűjtő cég számításaiból. Ez a vállalat 60 ezer vendéglő internetes értékeléseit követi nyomon. Ezekből kiderül, hogy a vendégek gyakran panaszkodnak az asztalok, a padlók és a mosdók nem kellő tisztaságára. A kiszolgálással kapcsolatos panaszok is szaporodtak, sokszor nem azt hozzák ki a vendégnek, amit rendelt vagy megfeledkeznek az italokról.

Növekszik a várakozási idő a műszaki áruházakban a szakszemélyzetre – derül ki a J.D. Power adatszolgáltató felméréséből. Idén a vásárlók 57 százaléka kapott segítséget egy eladótól öt percen belül, míg 2018-ban még 68 százalék volt ez az arány. A hivatalos statisztikai számításokban megpróbálják ugyan figyelembe venni a szolgáltatási színvonal romlását, ám ez csak egyes esetekben sikerül. Az lehet követni, hogy például egy autón a tolatókamera alapfelszereltség vagy extra, ám azt már kevésbé, hogy lassúbb kiszolgálást az éttermekben.

Riadójelzés

A közgazdászok egy része riadót fújt látva, mi folyik itt. Azt mondják: lassan elvész a lehetőség, hogy valós képet kapjunk az inflációról. A megszólalók egyike Alan Cole, az amerikai Kongresszus gazdasági bizottságának egyik tisztviselője, aki az USA északkeleti részén autón utazva listát készített ideillő tapasztalatairól. Egy gyorsétteremben hosszú várakozás után jutott hozzá a rendeléséhez, egy korábban virágzó zöldséges kínálata igen silány volt, üres üdítőautomaták bosszantották, egy szállodában a meleg reggelit kínáló sarok nagyrészt üres volt.

Cole éveken át azért verte a tamtamot, mert úgy látta, hogy a hivatalos inflációs adatok túlbecslik a pénzromlás ütemét. Nem veszik ugyanis figyelembe a termékek minden változását, például, hogy egy autónál bekerül a légkondi az alapfelszereltségek közé vagy egy szoftvert robusztusabbá tesznek, s így gyorsabban, megbízhatóbban működik. Utazása nyomán azonban ezzel ellentétes következtetésre jutott. Hiába, más volt minden a 2020-at megelőző boldog békeévekben.