A tavalyi gázár-robbanás után sokan nem tudták elképzelni, hogy a nemzetközi, pontosabban a számunkra meghatározó európai gázár visszatér arra a szintre, ahol a háborúra való orosz felkészülés, azaz a 2021 nyara előtti években, sőt, évtizedekben volt. Az ár 2014, tehát a Krím orosz megszállása előtt jellemzően 30 euró volt megawattóránként, és csütörtökön ezt az árat érte el, sőt múlta alul a június szállítású gáz jegyzése a TTF hollandiai gáztőzsdén.

Rezsicsökkentés

A rezsicsökkentésnek nevezett program, melynek során az állam átvette a szolgáltatóktól a lakossági árak meghatározásának jogát, majd összesen három alkalommal csökkentette azt, 2013-14-ben zajlott. A rezsicsökkentés annyira hatékony szóösszetétel lett, hogy egész mostanáig megmaradt a közbeszédben, a kormányzati kommunikációban most már inkább rezsivédelem szerepel. Mint a grafikonon is látszik, a rezsicsökkentés időszakában annyi volt a gázár, mint most.

Az európai tőzsdei gázár az elmúlt 12 évben, euró/megawattóra
Az európai tőzsdei gázár az elmúlt 12 évben, euró/megawattóra
Kép: stooq.com

Orosz rászoktatás és járványhatás

2014 után csökkenésnek indult ez az ár, ami részben a világpiacon folyamatokkal függött össze, részben avval, hogy a 2014-ben kirobban konfliktus után Oroszország fokozott kínálattal jelent meg az európai piacon, vagyis a hosszútávú szerződések mellett a tőzsdén is elkezdtek rövid szállítási határidővel eladni. A cél ezzel az volt, hogy Európát minél inkább rászoktassák az így olcsóbbá tett orosz gázra, hogy egyszer majd sarokba szoríthassák vele.

A folyamat sok éven át zajlott, de az olajár újbóli emelkedésével 2018-ban a gázár is elérte a korábbi, 30 eurós szintet. Ezt újra csökkenés követte, majd 2020-ban a járvány jócskán rátett erre, hisz a járvány európai elterjedésekor átmenetileg egész gazdasági ágak leálltak, így az olaj és a gáz iránti kereslet a töredékére esett, az ár mindkét termék esetében szinte a nullát közelítette. A fokozatos gazdasági nyitás ezt még abban az évben korrigálta, majd 2021-ben újra megjelent a 30 eurós ár.

Orosz megvonás, árfelverés

Ez még belefért volna a járvány utáni heves áringadozásokba, azonban már a nyári hónapokban átlépte ezt a szintet az ár, vagyis örökös csúcsra ért, és onnan megállás nélkül emelkedett. Ezt akkor kevesen értették, ma már tudjuk, hogy az oroszok hirtelen abbahagyták az addig erőltetett tőzsdei eladásokat, pont azzal a szándékkal, hogy az árat felverjék, immár a háborús felkészülés jegyében.

A háború kezdetéig a vevők nem nagyon értették, hogy mi történik, aztán tavaly február 24-én mindenki megértette a helyzetet. A gázárat még a szankciók előtt jó felverték az oroszok, abban bízva, hogy Európa megijed, és bármit megtesz úja az olcsó orosz olajért. Nem így lett, és ugyan az európai export nagy résztét Oroszország leállította, átmenetileg az égbe, 350 euróig küldve az árat, a világ többi kitermelője boldogan elkezdte betölteni a piaci rést.

A piac működött

A folyamatot lassította, hogy más kontinensekről a gázt lehűtve és cseppfolyósítva speciális hajókkal kell szállítani, és ehhez speciális betápláló és kifejtő létesítményekre van szükség, utábbiakat gőzerővel kezdték kiépíteni Európában, és ez a folyamat most is zajlik. Miután az európai ár sokszorosa volt az amerikainak, vagy más helyi piacokon jellemzőnek, azok, akik Európába hozták a gázt, óriási haszonra tettek szert. 

Árzuhanás

Ez a piac törvényei szerint megnövelte a kínálatot, gyors beruházások indultak a szükséges infrastruktúra megteremtésére, és így már tavaly ősszel sikerült az európai gáztárolókat feltölteni. A visszaeső fogyasztás és a viszonylag enyhe tél csökkentette a keresletet, így folyamatos túlkínálat alakult ki, melynek hatására folyamatosan esett az ár, és mostanra el is érte rezsicsökkentéskori szintet. 

Hatások

A jövőben elvileg persze újra emelkedhet is az ár, de ha figyelembe vesszük, hogy Európa már alig vesz orosz gázt (Magyarország a legnagyobb vevő), így annak már nincs jelentősége az ár alakításában. Az amerikai piaci ár átszámítva jóval 10 euró alatti, így még 30 eurós európai árnál is jelentős a profit a szállítási költségekkel együtt is, ez pedig biztosítja a kínálatot. A hazai gazdálkodó szervezetek 1-2 hónap csúszással vásárolhatnak a tőzsdei ár szintjén, így akkorra a termelési, szolgáltatási költségeikből jórészt kikerül a korábbi árrobbanás hatása, ami érdemi inflációcsökkentő tényező lehet.