- Az Egyesült Államok politikai helyzetértékeléséről kérdezném Ukrajna kapcsán, aminek különös aktualitása van az ország nyugati közeledése miatt. Egyre nagyobb lendületet kap egy esetleges gyorsított csatlakozás ötlete az Európai Unióhoz, ezt a kezdeményezést, miként ítéli meg az USA?
- Egészen egyértelműen fogalmaztunk eddig is: támogatjuk Ukrajna nyugati orientációját és önrendelkezési jogának biztosítását, ebbe beletartoznak az esetleges szövetségesi viszonyok és az egyéb uniós kapcsolatok is. Ezzel együtt ebben az Európai Uniónak kell döntenie, ezért ennek a folyamatnak a tempóját és a részleteinek kidolgozását a magunk részéről az EU-ra bízzuk.
- Nem kell attól tartani, hogy egy uniós tag Ukrajna sokkal komolyabb és tartósabb feszültségeket hozna Oroszországgal szemben, mint amit egy más jellegű kompromisszummal el lehetne érni?
- Kritikusan fontos, hogy olyan világban élünk, ahol szuverén nemzetek önálló döntéseket hozhatnak. Épp ez az, amiért most Ukrajna harcol, és amiért ukránok az életüket adják, hogy meghatározhassák a saját jövőjüket. Az EU nem fenyegeti Oroszországot, a NATO nem fenyegeti Oroszországot.
Ez egy orosz narratíva, ami egyszerűen nem igaz.
A NATO egy védelmi szövetség, ami nem jelent fenyegetést, ahogy Ukrajna sem, ez a háború nem erről szól. Ez a háború arról szól, hogy Oroszország megpróbál megszállni egy szuverén nemzetet, és egy bábkormányt állítani az élére. A kérdésére válaszolva: nem, egyáltalán nem tartok attól, hogy a gyorsabb ukrán csatlakozás kiélezné a feszültségeket.
- Ellentmondásos információkat közölnek a frontvonalakról. Amennyire rálátásuk van, hol tart ez a háború? Hol vagyunk a végétől, legyen szó valamelyik fél győzelméről vagy akár a béketárgyalások megkezdéséről?
- Azt kijelenthetem, hogy Oroszország nem érte el céljait ebben a háborúban, nem sikerült bevenni Kijevet, nem sikerült bábkormányt állítani az ország élére. Az orosz erők kénytelenek voltak visszahúzódni, ezért most keleten és délen zajlanak a harcok.
Nem tudom mikor lesz vége ennek a háborúnak, de hiszem, hogy kell legyen egy diplomáciai megoldás.
Ezt pedig azzal lehet a legjobban elősegíteni, ha egyre erősebbé tesszük Ukrajna a pozícióját a tárgyalóasztalnál. Az USA ezt két módon is teszi. Az egyik, hogy hadászati segítséget biztosítunk, jelenetős mennyiségű támogatással. A másik, amit az EU és G7 szövetségeseinkkel együtt képviselünk, a kemény szankciók bevezetése Oroszországgal szemben, ezzel is fokozva a nyomást a Kremlön, hogy üljenek tárgyalóasztalhoz, és szülessen meg egy diplomáciai megoldás a háború lezárására.
- Érthető, hogy nem lehet pontosan megjósolni, hogy mikor lesz vége a háborúnak. Ezzel együtt az USA felkészült arra az eshetőségre is, hogy más konfliktusokhoz hasonlóan az ukrán helyzet is akár több évig elhúzódik?
- Anthony Blinken miniszter egyértelműen kifejezte, hogy teljes egészében elkötelezettek vagyunk Ukrajna a megsegítésében, és ennek a vállalásnak nincs záródátuma.
Addig állunk Ukrajna mellett ameddig erre szükség van.
- Mi az USA álláspontja az ukrán háború miatt kialakult vitáról, amiben Magyarország különösen ellentmondásos szerepet vállalt az energiahordozók szankcióival kapcsolatban?
- Ha ez a történelmi pillanat nem késztet mindannyiunkat, hogy újragondoljuk orosz függőségünket, akkor nem tudom, mi kellhet még. Teljesen nyilvánvaló, hogy az orosz gáz-, olaj-, atomenergetikai ellátástól függő országoknak most tényleg komoly lépéseket kell tenniük a diverzifikáció irányába.
Az USA embargót vezetett be az orosz energiahordozókra. Tisztában vagyunk vele, hogy más helyzetben vagyunk, mint több ország Európában, lévén nekünk van belső kitermelésünk. Épp ezért azt is egyértelművé tettük, hogy az egyes európai országoknak az átállást a maguk tempójában kell véghezvinniük. Üdvözöljük az EU olajtilalmát, és elfogadjuk, hogy egyes országoknak tovább tarthat az átállás. De azt nem felejthetjük el, hogy az orosz energiahordozók megvásárlásával Putyin hadigépezetét pénzeljük.
Az USA számára már évtizedek óta kiemelt szempont Európa energiaellátásának diverzifikálását támogatni, ez most, a korábbiakhoz mérten is sokkal fontosabb szemponttá lépett elő
- Erre az ellenérv, például a magyar kormánytól, hogy az ilyen extrém tilalom gazdasági katasztrófát eredményez, és ha az orosz ellátástól függő országok meg is lépnék az átállást, nincs meg hozzá a forrásmennyiség.
- A tilalom eleve egy fokozatos, időben elnyújtott intézkedés. Tisztában vagyunk a globális energiaárak alakulásával és az egyes államok aktuális anyagi helyzetével is. Ez nem változtat azon, hogy célként kell kitűzni, hogy megszűnjön a függőség, ne egyetlen beszerzési forráson múljon egyes országok energiaellátása. Meg kell mutatni, hogy ezt komolyan is gondoljuk.
- Mit szólnak ahhoz a magyar érveléshez, hogy a szankciók kontraproduktívak, lévén nem csak az energetikailag kitett közép-európai államok, hanem Európa általában is gazdasági recesszióba tart a tilalmak miatt?
-Magyarország fontos szövetséges az oroszokkal szembeni fellépésben, hat szankciós kört megszavazva az EU-val együtt dolgozunk közösen, hogy a lehető leginkább hatékony és célzott intézkedéseket vezessünk be az orosz gazdasággal szemben. Ezeknek meg is van a hatása, jelentős károkat szenved el az orosz gazdaság, idén 11-15 százalékkal eshet vissza az össztermék, 600 multi elhagyta az országot, sokan kijelentették, hogy nem is mennek vissza. Visszaesett a külföldi beruházások aránya, és az orosz hadiiparban is fennakadásokat okoz az ellátás korlátozása. Vagyis nagyon is megérzi a szankciók hatását az orosz gazdaság.
Hogy van-e a szankcióknak hatása más gazdaságokra? A szankciók soha nem fájdalommentesek, de ezek a lépések arra szolgálnak, hogy Oroszországot tárgyalóasztalhoz kényszerítsék, hogy véget lehessen vetni egy háborúnak, aminek tetemes hatása van mindannyiunkra. Soha nem szabad elfelejteni, hogy a fájdalmat, amit érzünk nem a szankciók, hanem Oroszország háborúja okozza.
- Az USA-nak és szövetségeseinek van valamilyen terve arra az esetre, ha Oroszország megkerülné a szankciókat, mondjuk az olaját Indián keresztül értékesítené?
- A szankciók kikerüléséről és ennek hatásairól jelenleg is zajlanak tárgyalások több országgal. A megbeszélések folyamatban vannak.
- Különösen a fejlődő gazdaságokban jelenthet bajt, hogy Ukrajnából és Oroszországból nem jutnak élelmiszerellátáshoz, ez éhezést is jelenthet több ázsiai országnak. Ennek a helyzetnek a kezelésére van valamilyen elképzelés?
- Igen. Ki kell emelni, hogy sem az USA, se az EU nem vezetett be semmilyen szankciót mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekre. A jelenleg tapasztalható hiány az ellátásban csak és kizárólag Oroszország döntésének tudható be. Kizárólag Oroszország felelőssége, hogy sok gazda nem tud a földjein dolgozni, lehet épp azért, mert maga is harcol. Oroszország hibája, hogy nem tudnak útrakelni a gabonával teli ukrán szállítóhajók a blokád miatt.
Van tervünk, nagyon is támogatjuk az ENSZ kezdeményezését, amivel Törökországgal együttműködve végül az oroszokkal is sikerülhet megállapodásra jutni, hogy elindulhassanak a jelenleg a Fekete-tengeren veszteglő gabonaszállítmányok. Közben arra is törekszünk, hogy minél nagyobb terménymennyiséget lehessen szárazföldön is célba juttatnia, tudunk róla, hogy több uniós szövetségesünk nagyon aktív ezen a téren. Az USA ezek mellett technológiai támogatást is ad ideiglenes tárolókapacitások kiépítésére.
-Az esetleges éhezési krízis, ami miatt többek között a magyar kormány is aggódik, egy újabb népvándorlási hullám felé mutat. Ebben a kérdésben milyen álláspontot képvisel az USA?
-Ez is Oroszország háborújának egyik következménye, ami megmutatja, hogy ez nem csak Ukrajnára, hanem a globális biztonságra nézve is veszélyt jelent. Kétségtelen, ha nincs élelmiszer az jó eséllyel elindít egy migrációs folyamatot. Ezt mindenképp el kell kerülni, nem szabad olyan helyzetet engedni kialakulni, amikor emberek kénytelenek hátrahagyni az otthonukat, mert éheznek. A felelősség Vlagyimir Putyin és a Kreml vállán nyugszik, ha akarják, már ma véget vethetnek az élelmiszerhiánynak. Odesszában készen állnak a gabonával teli tankerhajók, bármikor elindulhatnak, ha ez lehetséges.
- Ön is említette, hogy Magyarország megszavazott hat szankciós kört Oroszországgal szemben, Orbán Viktor miniszterelnököt ezzel együtt Putyin barátjaként és támogatójaként tartják számon. Hányadán áll ezzel a kérdéssel az amerikai kormány?
- Csak ismételni tudom, hogy Magyarország egy fontos és értékes szövetségesünk a NATO-ban, csakúgy, mint a szélesebben vett USA-EU kapcsolatok részeként. Fontos szerepet játszott a szankciók támogatásában ahogy azzal is, hogy rengeteg ukrán menekült ellátásról gondoskodott. Számos kérdésben nagyon erősek a kétoldali kapcsolataink, a mostani konfliktuson túl védelmi, rendfenntartásai, gazdasági és beruházási kérdésekben is.
Természetesen előfordul, hogy egyes kérdéseket máshogy ítélünk meg. De ez így is szokott lenni partnerek, barátok között,
- A mostani amerikai kormány elkötelezte magát Ukrajna mellett, az ügynek azonban van egy komoly politikai vetülete is. Hamarosan időközi képviselőválasztások lesznek az USA-ban, az újabb elnökválasztás sincs messze. Garantálható, hogy ez a kötelezettségvállalása fennmarad egy más politikai vezetés alatt is?
- Nagyon jó kérdés. Hangsúlyoznám, hogy az ukrán háború ügye és a válságkezelés teljes kétpárti támogatással történik. A képviselőház tetemes többséggel kiállt két külön támogatócsomag juttatása mellett, az egyik 16, a másik 40 milliárd dollár értékben. Folyamatosan egyeztetek a kongresszussal, és nem látok semmilyen érdemei eltérést a két politikai oldal között, ami megkérdőjelezhetné az USA töretlen támogatását Ukrajna felé.